Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Szilágyi Mihály: Tolna megye kereskedelme a török kiűzésétől 1848-ig • 61

ba és szolgáltatásba.

53 A mészárszékek és kocsmák száma becslésünk szerint 200—220 lehetett. Azon túlmenően, hogy a boltosok és vásári kereskedők egyrésze önállóan, saját tőkével forgalmazott, a legtöbbjük már primitív keretekben szövetkezett, közös tőkét alapított, amelyből közösen végezték árubeszerzéseiket. Egymással egyetértésben alakították ki az eladási árat és a hasznon egyenlően osztozkodtak. Szövetségük többnyire szóbeli megállapodáson nyugszik, emiatt nem is tartósak e társulások, éü igen gyakori az úriszéki per, amely e kötelezettségek megszegéséből fakad. A kereskedők nemcsak egy városon vagy falun belül szövetkeztek, hanem egynémelyikük más település kereskedőivel, mészárosaival, vagy kocsmárosaival is közös üzletbe lép. Az 1830-as évek körül egy-egy szövetséges 100—200 forint forgótőkét helyez a társaság pénztárába. Az úriszéki perekből megismerünk sok szövetkező kereskedőt. Példaként megemlítjük Swarc Löbl kalaznói és Wurm József hőgyészi kereskedők 400 Ft alaptőkéjű szövetségét,

54 Hirschfeld Dávid gyönki és Wurm Sámuel diósberényi kereskedők rövid életű szerződését,

55 Kohlbach Manó és Spiczer Mayer hőgyészi,

56 továbbá Kohn Gábor kétyi, Grünhudt, Ramsburg és Weis hőgyészi kereskedők szövetségét.

57 A hőgyészi Grünhudt emellett helyet foglal egy dohánykereskedő társaságában is, ahol Engel, Polák és Frankfurt társultak.

58 A dohánykereskedő Frankfurt pedig az Efrain Schifer nevű búzavásárló ügynökkel lépett közös társulásra.

59 Justitz Hermán teveli és Kőnig Jakab varasdi kereskedők szintén szerződést kötöttek egymással a dohányfelvásárlás és értékesítés közös bonyolítására.

60 Igen heves vitát váltott ki Wurm József, Wurm Jakab, Ramsburger Sámson és Ramsburger Ezekiel hőgyészi kereskedők között egy dióeladási ügy. Ez a négy kereskedő megállapodott abban, hogy a továbbiakban közösen szerzik be az árut és a hasznon közösen osztoznak. Az egyik alkalommal vásároltak 30 kg diót, és megbízták Ramsburger Ezekielt, hogy vigyen fel Pestre 20 kg-ot. Állítólag „jó áron" el is tudta adni egy pesti kereskedőnek, sőt ígéretet tett további 10 kg dió szállítására. Hazatérve csalódottan vette tudomásul, hogy társai túladtak az itthon maradt 10 kg dión, ezért arra kérte őket, hogy a pesti kapcsolat, illetve a jövőbeni ,.kredit" megtartása végett sürgősen szerezzenek be diót, hogy azt felvihesse vevőjének. Kérése teljesült, hitelre átvettek Heisman hőgyészi lakostól 11,5 kg diót, melynek beszerzési ára 97 Ft 45 krajcárt tett ki, s ehhez hozzákalkulált 23 Ft 22 krajcár fuvar- és vámköltséget, majd Pesten az árut 164 Ft-ért értékesítette. Visszajövet elszámolt társainak, és kérte, hogy fizessék ki Heismannak a dió árát, de erről nem akartak hallani. Úriszéki per lett belőle, s a társaság feloszlott.

61 A kereskedés tárgya többnyire vegyes jellegű. Kiemelt szerep jut a dohánynak, a gyapjúnak, gabonának, diónak, zsírnak, olajnak, vászonnak és a vasárunak. Ez utóbbi árut azonban a lakosság és a kovácsok főleg az ország nyugati határszéléről érkező vándor vaskereskedőktől szerezték be. A nevezetesebb nyári vásárokon ugyanis ezek a kereskedők menetrendszerűen keresték fel megyénk mezővárosait, és az útbaeső falvakat. Ha egyszer kihagyták útjukból e vidéket, akkor hallatlan mértékben felszöktek a vasipari cikkek árai. 76