Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

29. OL Dl. 86 922. 1313. máj. 1. 30. OL Dl. 66 155. 1363. nov. 7. 31. OL Dl. 9748. 1411. febr. 5. és OL. Dl. 10 744. 1418. 32. Zichy VI. 438. 1. 1417. mára 29.: „assecuraeio Jacobi literati de Torque' ; OL. Dl 76 065.: „de cuius noticda, personaü Jobannes Mathei... apud nqs assecur&vit". A pecsét alá írott assecurátiós jegyzetek a kirátyi kancelláriánál az Anjou-kor­ban tűntek fel: Szentpétery Imre: Kancelláriai jegyzetek Anjoukori okleveles gya<korlatunkban. Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójá­nak ünnepére. Budapest, 1933, 480. 1. 33. Soproni Állami Levéltár (továbbiakban: SÁL) Niczky-család levéltára (továb­biakban: Niczky) 122. Az anyag az OL. Filmtárban az 1417—1418. tekercsen található. 34. OL Dl. 87 545. 1382. máj. 29. 35. OL Dl. 82 717. 1526. máj. 12. 36. Eckhart, 1913. 654. 1. 37. ÁUO III. 171—176. 1. 38. OL Dl. 87 015. 1331. okt. 3.: „Quod verő religios© vdro fra'tre Laurencio divina miBeracione dominó abbate et preilato nostro corarn nobis personaliter consti­tuto..." 39. Pl. OL Dl. 102 573 és 102 574. 1470. okt, 23.: OL. Dl. 45 443, 1470. dec. 7. 40. OL Dl. 45 637. 1476. mára 10 előtt. 41. OL Dl. 68 432. 1476. máj. 1. 42. OL Dl. 102 605. 1478. nov. 24. 43. Bár lehetséges, hogy általában Szekszárdon tartózkodott, hiszen 14694>ől kéti Szekszárdról datált levelét ismerjük László bakonybéli apáthoz (Mindkét levél: PRT VIII. 528—529. 1.). 44. Észt. kápt. olt. C:49, F:6, nr:3. 1499. jun. 12. 45. Stolcz i. m. 30—33. 1.; Eckhart, 1914. 113—116. 1. 46. Némelykor mindkét szembenálló fél a szekszárdi konvent ügyvédvalló levelé­vel jelent meg. Lásd: Zichy III. 217—218. 1. 1363-ban Bubek István országbíró előtt a hátai apát és a Szekcsőiek ügyvédje; Uo. II. 613. 1. 1355-ben nemcsak a szekszárdi őnszerzetes, hanem — érdekes módon — a vele pereskedő TöttÖsök ügyvédje ás. 47. OL Dl. 2952. 1335. okit. 8. Kiadva: Anjou-kori Okmánytár. Szerkesztette: Nagy Imre és Tasnádi Nagy Gyula. I— VII. Budapest, 1878—1900. (továbbiakban: Anjou) III. 204. 1. 48. Eckhart, 1914. 114. 1. „Der Kreis der Auslsteller der litterae procuratoriae war grösser als jener anderer Urkunden" 49. Zichy II. 613. 1.; Uo. III. 95. 1. W.Stolcz i. m. 25—28. 1.; Eckhart, 1914. 126 sköv. 1. 51. Szlovák Központi Állami Levéltár (Pozsony). Pozsonyi káptlalan hiteleshelyi levéltára. Ebben: Székesfehérvári keresztesek konventjének levéltjára (továbbiak­ban: Székes! kk. It.) C:II, F:ll, nr:133. Ezt az anyagot az OL. Filmtárában (220—222. tekercs) halsználíJuk. 52. OL Dl. 105136. 1509. okt. 2.: az eladományozott Balásfálwa possessio', „ut in antiquds litteris privilegialibus contmeri asseritur Kewkewnyes" 53. OL Dl. 88 190. 1443. febr. 11. ^ 54. OL Dl. 46 427. 1497. jan. 16. 47

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom