Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

A káptalani hiteleshely irányítása az olvasókanonok (lector) feladatai közé tartozott. Ez a szerepe a káptalani oklevelek „dátum per manus N lecto­ris" formulájában jutott kifejezésre, 253 A konventek offieiálisai közötti azonban csak ritkán — Szekszárdon 1331-ben és 1332-ben — fordul elő lector. Bár az adatok idő és térbeli szórtsága nem teszi lehetővé, 254 hogy a konventi lector szerepét megnyugtatóan tisztázzuk, nagyon valószínűnek látszik, hogy a kon­venti lector feladatköre nem vágott egybe káptalani társáéval. Előfordulása ta­lán valóban a konventi iskolák időleges átszervezésével, magasabb szintre eme­lésével volt kapcsolatban, mint azt Miklósy Zoltán állítja. 255 Szekszárdi okleve­leinkben a tisztségviselők között az utolsó előtti helyen állt, s ebből — a sor­rendiség abszolutizálása nélkül isi — arra következtethetünk, hogy nem ő volt a hiteieshely vezetője. Perjel (prior), őr- (custos) és éneklőszerzetes (cantor) ebben a sorrend­ben sorolja fel — a XIV. század negyvenes; éveitől kezdve megszűnéséig — a szekszárdi konvent privilégiumainak záradjéka az oklevél megpecsételésénél jelen volt konventi tisztségviselőket. A cantornak elegendő munkát adott a tanulóifjúság oktatása a monostori iskolában, hiteleshelyi tevékenységben még sehol sem sikerült jelentősebb szerepét kimutatni. Törvényeink is a priort és a custost tették felelőssé az oklevélkibocsátás tisztaságáért. 256 Annak ellenére, hogy a névsort a prior vezeti, mégsem ő, hanem a custos a hiteleshelyi műkö­dés irányítója. A szekszárdi konvent adatai szerint azonban ez a két tisztség és két feladatkör sokszor egy kézben egyesült, 257 A custos mint a monostori sekrestye (egyben kincstár) őre, neve is erre utal, került a konventi officiálisok közé. Neki kellett gondot viselnie az ugyanitt elhelyezett levéltárra és a testület pecsétjére is. Feladatai közé tarto­zott még a konvent gazdasági ügyelnék intézése és jogi képviselete. 258 1267-ben Márton custos kíséri el Filius szekszárdi apátot Pécsváradra, hogy bevallást te­gyenek birtokeladásról. 259 1299-ben egy apátsági birtok elzálogosításáról szóló oklevél szerkesztője is szükségesnek tartotta, hogy a custos: nevét feljegyezze, mégpedig a maiort megelőzve. 260 Az apátságot érintő birtokperekben ő az apát képviselője. 261 Nyilván gazdasági funkcióját kívánta éreztetni az 1346-os kon­venti magánoklevél írója azzal, hogy a custost a prior elé helyezte, 262 holott ennek az időszaknak hiteleshelyi okleveleiben a prior élreállítása már formulá­vá kövesedett. Ez a néhány adat azonban legfeljebb csak azt igazolja, hogy az őrnek jogi képviselőként módja volt arra, hogy a hiteleshelyi munka irányításához szükséges jogi ismereteket és gyakorlatot megszerezze, de azt néni bizonyítja, hogy az is volt. Itt azonban az analógiákon túl néhány fontos nyomra is hivat­kozhatunk. Adatunk van arra, hogy a custos előtt tették le az esküt azok, akiket a bíróságok Szekszárdra utasítottak. 264 Örszerzetesek maguk is végeztek külső hiteleshelyi munkát, ha az ügy fontossága azt megkívánta (bár Antal custos kiszállásai a XVI. század elején inkább emberniány miatt következhettek be). 1467-ben Vince iváni apátról és szekszárdi őrről mondják vádlói, hogy ók­levélhamisításai miatt egyszer már megfosztották custosi tisztétől. Ilyen vád (akár igaz, akár nem) csak az oklevélkiadásban vezető szerepet játszó személyt érhet. 205 A konventi officiálisok nem életük végéig viselték tisztüket. Voltak olyanok, akik huzamosabb ideig kaptak bizalmat, mások azonban csak provizó­rikusan. Az adatokban gazdagabb évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az állandó változásban a custos képviselte — a hiteleshely működtetésé­41

Next

/
Oldalképek
Tartalom