Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

A káptalani hiteleshely irányítása az olvasókanonok (lector) feladatai közé tartozott. Ez a szerepe a káptalani oklevelek „dátum per manus N lectoris" formulájában jutott kifejezésre,

253 A konventek offieiálisai közötti azonban csak ritkán — Szekszárdon 1331-ben és 1332-ben — fordul elő lector. Bár az adatok idő és térbeli szórtsága nem teszi lehetővé,

254 hogy a konventi lector szerepét megnyugtatóan tisztázzuk, nagyon valószínűnek látszik, hogy a konventi lector feladatköre nem vágott egybe káptalani társáéval. Előfordulása talán valóban a konventi iskolák időleges átszervezésével, magasabb szintre emelésével volt kapcsolatban, mint azt Miklósy Zoltán állítja.

255 Szekszárdi okleveleinkben a tisztségviselők között az utolsó előtti helyen állt, s ebből — a sorrendiség abszolutizálása nélkül isi — arra következtethetünk, hogy nem ő volt a hiteieshely vezetője. Perjel (prior), őr- (custos) és éneklőszerzetes (cantor) ebben a sorrendben sorolja fel — a XIV. század negyvenes; éveitől kezdve megszűnéséig — a szekszárdi konvent privilégiumainak záradjéka az oklevél megpecsételésénél jelen volt konventi tisztségviselőket. A cantornak elegendő munkát adott a tanulóifjúság oktatása a monostori iskolában, hiteleshelyi tevékenységben még sehol sem sikerült jelentősebb szerepét kimutatni. Törvényeink is a priort és a custost tették felelőssé az oklevélkibocsátás tisztaságáért.

256 Annak ellenére, hogy a névsort a prior vezeti, mégsem ő, hanem a custos a hiteleshelyi működés irányítója. A szekszárdi konvent adatai szerint azonban ez a két tisztség és két feladatkör sokszor egy kézben egyesült,

257 A custos mint a monostori sekrestye (egyben kincstár) őre, neve is erre utal, került a konventi officiálisok közé. Neki kellett gondot viselnie az ugyanitt elhelyezett levéltárra és a testület pecsétjére is. Feladatai közé tartozott még a konvent gazdasági ügyelnék intézése és jogi képviselete.

258 1267-ben Márton custos kíséri el Filius szekszárdi apátot Pécsváradra, hogy bevallást tegyenek birtokeladásról.

259 1299-ben egy apátsági birtok elzálogosításáról szóló oklevél szerkesztője is szükségesnek tartotta, hogy a custos: nevét feljegyezze, mégpedig a maiort megelőzve.

260 Az apátságot érintő birtokperekben ő az apát képviselője.

261 Nyilván gazdasági funkcióját kívánta éreztetni az 1346-os konventi magánoklevél írója azzal, hogy a custost a prior elé helyezte,

262 holott ennek az időszaknak hiteleshelyi okleveleiben a prior élreállítása már formulává kövesedett. Ez a néhány adat azonban legfeljebb csak azt igazolja, hogy az őrnek jogi képviselőként módja volt arra, hogy a hiteleshelyi munka irányításához szükséges jogi ismereteket és gyakorlatot megszerezze, de azt néni bizonyítja, hogy az is volt. Itt azonban az analógiákon túl néhány fontos nyomra is hivatkozhatunk. Adatunk van arra, hogy a custos előtt tették le az esküt azok, akiket a bíróságok Szekszárdra utasítottak.

264 Örszerzetesek maguk is végeztek külső hiteleshelyi munkát, ha az ügy fontossága azt megkívánta (bár Antal custos kiszállásai a XVI. század elején inkább emberniány miatt következhettek be). 1467-ben Vince iváni apátról és szekszárdi őrről mondják vádlói, hogy óklevélhamisításai miatt egyszer már megfosztották custosi tisztétől. Ilyen vád (akár igaz, akár nem) csak az oklevélkiadásban vezető szerepet játszó személyt érhet.

205 A konventi officiálisok nem életük végéig viselték tisztüket. Voltak olyanok, akik huzamosabb ideig kaptak bizalmat, mások azonban csak provizórikusan. Az adatokban gazdagabb évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az állandó változásban a custos képviselte — a hiteleshely működtetésé41