Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

e.) Corroboratio (megerősítés): 'kizárólagosan a privilégiumok formulája. Mindössze az oklevéladás és megpecsételés tényét rögzíti.

217 C. Eschatocollum (zárórész) a.) Dátum: A szekszárdi konvent oklevelei között két hiányos datálását találtunk: az egyikből az év,

218 a másikból pedig a közelebbi dátum hiányzik.

219 A római naptár szerinti idő jel ölésre nincs példa a szekszárdi kiadványokban; az oklevélkiadás napját a keresztény ünnepekhez viszonyították (melyik vagy hányadik nap az adott ünnep előtt vagy után.) A jelentések már a szövegben feltüntették az eljárás dátumát, és így a zárórészben csak annyi áll, hogy az eljárás után hányadik napod adták ki az oklevelet.

220 A privilégiumok dátumát szorosan követi a pecsételésnél megjelent konventi tisztségviselők névsora,

221 IV. A szekszárdi konvent területi hatásköre. Egy-egy hitelesheiy területi hatáskörét a közelében működő más hiteleshelyek száma és távolsága határozta! meg. Azt a területet foglalta magában, amelyen a hiteleshely emberei kiszállásokat végeztek, és amelyről a lakosok a testületet felkeresték.

222 A hiteleshelyek nem egyenletesen hálózták be az ország területét. Valószínűleg a kialakulás kora népsűrűségi viszonyainak megfelelően a Dunántúlon és a Délvidéken sok, a Félvidéken már kevesebb, az Alföldön és Erdélyben alig néhány testület állott a környék lakosságának rendelkezésiére.

223 így aztán egyes észak-magyarországi 'hiteleshelyek körzete 8—10 megyére is kiterjedt időnként.

224 A Dunántúlon viszont — az országos hatáskörűeket kivéve — 3—4 megyényi terület képezi a hiteleshelyek hatáskörét. A szekszárdi konvent szomszédságában különösen sok káptalan és konvent szerezte meg a hiteles oklevelek kiadásának jogát. Területi hatásköre északon a székesfehérvári káptalaniéval és a székesfehérvári keresztes konventével,

223 nyugaton a somogyvári és zalavári konventével érintkezett.

226 Dél felé, alig negyven kilométernyi távolságra volt tőle a pécsváradi bencés apátság, amelynek birtokai egészen a szekszárdi szőlőhegyig terjedtek

227 és birtokainak jövedelmei nem egy püspökséget felülmúlták.

228 A XIII. század második felétől kezdve rendkívül széles körű és intenzív hiteleshelyi tevékenységet folytatott.

229 A pécsi káptalan is a közelben feküdt. Annak ellenére, hogyi a Duna választja el Szekszárdtól, nem lehet figyelmen kívül hagyni a kalocsai és a bácsi káptalant sem.

230 Az a tény, hogy ezek a hiteleshelyek elsősorbanl saját környékükön teljesítettek szolgálatot, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy más területekre is kiküldjék őket, vagy pedig onnan felek felkeressék ezieket. Fontosafob vizsgálatot egyszerre több hiteleshellyel is elvégeztettek,, s így köztük súrlódások nem keletkeztek a területi hatáskör miatt. A szekszárdi konvent területi hatáskörét több-kevesebb pontossággal a vizsgálatokról és idézésekről kiadott jelentések helymegjelöléseiből tudjuk megvonni. Az idézéseknélj pontosan feltüntették azt a helyet, ahová kiszálltak. A vizsgálatoknál kevésbé pontos a helymeghatározás, azonban természetesnek látszik, hogy azon a helyen (vagy helyeken) tudakozódtak, ahol a törvénysértés történt. A bevallástevők lakóhelyét — és ezzel együtt azt a kört, ahonnan a konventet oklevélnyerés céljából felkeresték — magukból az oklevelekből nem lehet rekonstruálni. A középkori névadás ugyan szinte 1526-ig nagyrészt a helynevek után történt, ez azonban jelölheti a lakóhelyet, de a származás helyét is. 28