Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

A Tolna megyei alispán — az általános németellenesség miatt — többször is kénytelen volt fellépni a hűségmozgalmisták érdekében. 1945. június 5-én ismét körlevélben fordult az elöljáróságokhoz. „További eljárás és miheztartás végett közlöm — írta — hogy mindazok, akik a Magyar Hűségmozgalomnak tagjai voltak és piros-fehér-zöld színű igazolvánnyal rendelkeznek, földjeikből és egyéb javaikból ki nem mozdíthatók, hanem lakóhelyeiken hagyandók. Ha időközben javaikból kitették volna őket, birtokukba visszahelyezendők és személyes szabadságukban sem sérthetők, hacsak a Volksbundnak és a Szálasi-féle mozgalomnak időközben tagjaivá nem váltak."

239 A Tolna megyei Nemzeti Bizottság 1945. augusztus 16-án a magyar kormánytól kér védelmet és igazságot a hűségmozgalmisták számára. A nemzeti bizottság felsorolja a mozgalom érdemeit és „...felkéri a magyar kormányt, hogy a hűségmozgalom tagjai részére megjelenő rendeletben térjen ki a mozgalom tagjaival történő eljárásra, akik teljes kockázatot vállaltak a magyarsághoz tartozó hűségükért olyan időben, amikor nálunk a félrevezetett népek milliói hittek a németek győzelmében."**

0 A hűségmozgalom kiindulóhelyén, Bonyhádon a községi képviselőtestület 1945. augusztus 3-i ülésén a demokratikus pártok, s az egész demokratikus közvélemény kiállt a hűségmozgalmisták mellett. Sváb származású egyének azért haltak meg, mert szembeszálltak a Volksbund antidemokratikus irányzatával, mert szembeálltak a német fasizmussal — mondotta az egyik felszólaló a képviselőtestületi ülésen.

241 A bonyhádi képviselőtestület elismerte a hűségmozgalom haladó jellegét, volksbundellenes, antifasiszta tevékenységét, s a volksbundisták felülvizsgálására alakult bizottságba a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárt képviselői mellé beküldte a Hűséggel a Hazához mozgalom képviselőit is, mint akik jól ismerik a Volksbund hazaáruló, fasiszta múltját.

242 A Magyar Kommunista Párt differenciált elvi politikáját mutatja az a tény, hogy 1945 folyamán a helyenként előforduló túlkapásokkal szemben megvédte a hűségmozgalmistákat. „Politikai hiba volna a svábokat egy kalap alá venni — jelentette a Magyar Kommunista Párt Pécsi Területi Bizottságának titkára a pártközpontba

243 — holott sokan vannak közöttük, akik aktívan küzdöttek a Volksbund ellen."

Ui 1944. decemberében, Dél-Dunántúl jelentős részének felszabadulása után mint a felszabadító harcok menetére és a demokratikus élet kibontakozására veszélyes egyéneket, a volksbundistákat elszállították Bonyhád környékéről. Ebbe az akcióba tévedések folytán — különösen a német nevek voltak megtévesztőek — hűségmozgalmisták is bekerültek. A bonyhádi járási Kommunista Párt titkára 1945. május 24-én a következő szövegű levelet küldte a pártközpontba: „Bonyhád községből decemberben a volksbundisták nagy részét az orosz parancsnokság rendelkezésére deportálták. De ezen intézkedést oly rövid időn belül kellett az illetékeseknek végrehajtaniok, hogy nagy tévedések történtek. A deportált táborba kerültek magyar érzelmű egyének is, akik mindig nagy harcot folytattak a Volksbunddal szemben. Éppen azért, mert mi is tudjuk, hogy elérkezett az ideje annak, hogy érdekükben minden lehetőt elkövessünk, kérjük azon egyének szabadonbocsátását és hazajövetelét, akik mindig mellettünk állottak és akkor kérték felvételüket a Kommunista Pártba, amikor még nem is sejtették, hogy elviszik őket. Segítsünk olyan embereken, akik mindig velünk voltak, és biztosan most — ebben a rájuk nézve nem éppen kellemes helyzetben is — a volksbundosok gúnyolódásaival és lelki, testi fáj235