Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

ieges forradalmat, elejét akarják venni annak, hogy 1918 októbere megismétlődhessék.

216 Amikor a német csapatok és a Volksbund 1944. március 19-én nyíltan és durván sárba taposták a magyar címert és a magyar zászlót, a Die Donau olvasói, a hűségmozgalmisták hűek maradtak a magyar színekhez, hittek a Dunántúl s Magyarország függetlenségében.

217 Nem véletlen, hogy a Die Donau utolsó számai 1944 áprilisában jelentek meg. Helyesen értékelte 1946-ban a Magyar Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztálya a Die Donau szerepét, amikor rámutatott, hogy „Magyarországon olyan német nyelvű sajtótermék is megjelent, amely nemcsak, hogy nem, volt náci szellemű, hanem a Volksbundot kritizálta és támadta."

21

* Lehetne még tovább sorolni a tényeket, a bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a hazai németség 1942-ben szervezetileg és ideológiailag kettészakadt. A többség a Volksbund szervezetekben hű kiszolgálója volt a német fasizmusnak, hazánk német elnyomásának, német megszállásának. A hazai németség kisebb része, Baranyában, Tolnában és Somogyban mintegy 20—22 000 felnőtt harcolt a Vilksbund ellen.

219 Azok a németek, akik sem a Volksbundnak, sem a hűségmozgalomnak nem voltak tagjai elenyészűen csekély létszámuk miatt nem játszottak szerepet a kor politikai harcaiban. A hűségmozgalmisták több területen harcoltak a Volksbund, a nácizmus ellen. Vókányban az egyik kényszer SS-sorozás idején a hűségmozgalmisták csoportosan menekültek ki a környező szőlőhegyekbe, magukkal vitték vadászfegyevereiket és a község leventepuskáit, felkészültek az esetleges fegyveres ellenállásra is.

220 Gyód községben a hűségmozgalmisták ellenállása miatt meg sem tudott alakulni a Volksbund.

221 A hűségmozgalmisták több alkalommal zavartak meg Volksbund gyűléseket, kicsapatták a biztosítékokat a Volksbund összejövetelein, a sötétben zavart keltettek. A Hűséggel a Hazához mozgalom alapvető célja az volt, hogy a hazai németséget kiragadja a fasiszta uszítók, a Volksbund karmai közül. Közismert, hogy hazánkban az ellenállási mozgalomnak széles skálája volt: az idegen — szovjet, angol — rádió adásainak meghallgatása és a hírek terjesztése, a polgári ellenállási mozgalom, a különböző fasiszta ellenes megmozdulások, a háborús hadigépezet gazdasági szabotálása, a fasizmus ellenes agitáció minden fajtája, a fasiszta hadsereg gyengítése a sorozások előli elbújdosással, vagy a hadseregből való szökésekkel, egészen a fegyveres ellenállásig, a partizánmozgalomig. A Hűséggel a Hazához mozgalom szerteágazó tevékenységével egy kis része volt az antifasiszta ellenállási mozgalomnak. Nem egyszerűen a hazai Volksbundon kívül álló németek érdekvédelmi szervezete volt, hanem több volt ennél. Azzal, hogy tagjai szabotálták az SS-be való bevonulást, — s ha kényszerrel mégis beöltöztették őket, megszöktek onnan — kétségtelen gyengítették a német hadigépezetet. A germanizációs törekvésekkel szemben a magyar nyelv védelmében léptek fel, s ez a harc szerves része volt az önálló Magyarországért vívott harcnak. A hűségmozgalom vezetői a következőkben fogalmazták meg a mozgalom célját. „.. .a német öntudatosodás és elnyomatás hódító szellemével szemben biztosítsák a magyar nemzet szuverenitását."

2

*

2 A hűségmozgalom vezetői kapcsolatot építettek ki Szekfű Gyulával, Bajcsi-Zsilinszky Endrével és más németellenes vezetőkkel. Bár ez a kapcsolat csak a levelezésig jutott el, de ebből is megállapítható, hogy a hűségmozgalmisták széles tábora az országos ellenállási mozgalom potenciális erőit jelentette.

223 A volksbundisták a hűségmozgalmistákat rongyosoknak nevezték, mert a hűségmozgalomban a németség anyagi javakban nem bővelkedő csoportja vett részt.

224 Bár kétségtelen, hogy a Volksbund a földosztás ígéreteivel néhány német szegényparasztot is beszervezett, azonban a rongyos németek egy részét 231