Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

partián tevékenykedő partizánok támogatása nagyon hősies, bátor kiállás volt. A Magyar Kommunista Párt szentlőrinci járási titkára egy népbírósági per kapcsán igazolta, hogy „Schenk Ádám hűségmozgalmista 14 bujkáló partizánnak adott néhány napig élelmet és menedéket 1944 nyarán, pedig ez akkor nagyon veszedelmes volt, mert szabadságát és életét kockáztatta ezzel.

195 A hűségmozgalmisták nácizmus ellenes tevékenységük során Pécsett hitlerellenes röplapokat terjesztettek, hitlerellenes indulókat írtak és terjesztettek, melyeknek szövegét magyar és német nyelven sokszorosítva az utcán szétszórták.

196 A hűségmozgalomban harcoló németek tevékenységére 1944 folyamán felfigyelt a Békepárt Központi Bányászbizottsága is,

197 amely a német lakosság között felvilágosító és szervező munkát végzett az antifasiszta propaganda kiszélesítése érdekében. Különösen a német anyanyelvű bányászok felvilágosítását tűzte ki célul, akik a Demokratische Freiheitsbewegung der Volksdeutscher in Ungarn nevű szervezetben tömörültek és az SS-be, valamint a hitlerista hadseregbe való erőszakos toborzás ellen fejtettek ki tevékenységet.

198 „1943 őszén alakult a Békepárt Központi Bányászbizottsága — írja visszaemlékezésében Döme Piroska — amely kapcsolatot épített ki a pécsi, salgótarjáni, rózsahegyi bányavidékkel. Ezekre a bányászszervezetekre támaszkodva dolgoztuk ki az összefüggő partizánarcvonal tervét, kapcsolatot teremtettünk a bányavidékek környező falvaiban németellenes elemekkel. Fasisztaellenes német mozgalmat kezdeményeztünk a német megszállók erőszakos toborzásával szemben észlelt ellenállásra támaszkodva".

m A Békepárt Központi Bányászbizottságának egyik alapvető célja az volt, hogy akciókat tervezzen és szervezzen a háborús termelés szabotálására, robbantásokat okozzon, a kötélpályák megrongálásával, csillék kisiklatásával és egyéb módon szabotálják a háborús termelést. A mecsekvidéki magyar és német bányászok között elterjedt ellenállás volt a már korábban említett szervezett műszakmulasztás. A pécsi bányáknál meg is alakult az Antifasiszta Svábok Szövetsége 1944 folyamán,

200 amely a Békepárt Bányászbizottságának fenti irányelvei alapján tevékenykedett. így került kapcsolatba a Békepárt által vezetett antifasiszta propaganda, a széles nemzeti erők összefogásáért vívott harc a Hűséggel a Hazához mozgalommal, s ez utóbbi így szolgálta a Békepárt, s azon keresztül a magyar nép, benne a németek igazi érdekeit is. 1940—1944 közötti időszakban a dél-dunántúli német kisebbség között ádáz harc dúlt a magyar nyelv iskolai oktatásáért. A hűségmozgalmista németek követelték a magyar nyelv iskolai oktatását. Az 1940-ben Bécsben kötött megállapodás a német nyelv terjesztésének, pontosabban a germanizálás nagyobb ütemének szabad teret biztosított. A volksbundisták több alkalommal hivatkoztak gróf Teleki Pál volt magyar miniszterelnök 1940 júniusában a Felvidék egy részének Magyarországhoz csatolása után mondott beszédére, amelyben a miniszterelnök kijelentette, hogy a felvidéken igyekszik minden olyan kezdeményezést elfojtani, amely magyar iskolák létesítésére irányul. „Ha még többször hallok, mint ahogy már hallottam pár esetben — mondotta Teleki — hogy aláírásokat gyűjtenek a nemzetiségi vidékeken magyar iskolák létesítése érdekében, én kénytelen leszek és a kultuszminisiqter úr is kénytelen lesz minden ilyen kérvényt a papírkosárba dobni, mert ilyen kérvények nem a nép igazi óhaját mutatják meg."

201 Nyilvánvaló, hogy Teleki nem a germanizációs törekvéseket igyekezett elősegíteni fenti kijelentésével, de a volksbundisták nagy előszeretettel hivatkoztak erre a Teleki beszédre. Pedig Dél-Dunántú228