Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

hely, a hűségmozgalmisták Magyarországra tettek hűségnyiltkozatot a Volksbund és a nácizmus terveivel szemben. Akkor, amikor hazánkban előnyös volt németnek lenni, pontosabban előnyös volt német fasisztának lenni, a hűségmozgalmisták szakítottak a hitleri Németországgal. A hazai németség előtt két alternatíva volt: 1.) belépni a Volksbundba, hűen kiszolgálni a nemzeti szocializmust és élvezni a Volksbund adta lehetőségeket, előnyöket; 2.) a német nemzeti szocialista gondolattal szemben az önálló, független Magyarországért kiállni, szembehelyezkedni a Volksbunddal, vállalni az üldöztetést, a megaláztatást, esetenként a halált, hű maradni Magyarországhoz, s a fasizmussal szemben a demokráciát védelmezni. Ez utóbbi választás 1942 januárjában bátor kiállás volt. Azoknak a németeknek a száma, akik sem a Volksbundban sem a Hűségmozgalomban nem vettek részt, elenyészően kevés volt. A hűségmozgalmisták a hazai német nemzeti kisebbség hazaáruló irányzatával szemben harcoltak. „A nemzeti gondolat védelmében szálltunk síkra — írták a hűségmozgalom vezetői 1945 májusában — amikor az kockázatos volt s amikor angol uszályhordozóknak csúfolva ki voltunk téve a félrevezetett nép gyűlöletének és bosszúszomjának. Teljesen magunkra maradva küzdöttünk a német totalitás és beolvasztás ellen."

uz A volksbundisták azt állították, hogy ezekkel az „englánderekkel" úgy bánnak el, mint az angolokkal, letörlik őket a térképről.

143 1942 január után sorra alakultak a Hűséggel a Hazához mozgalom szervezetei Tolna megyében. A hűségmozgalom hívei nyíltan tevékenykedtek. Több alkalommal esti mulatságokat rendeztek, kultúrdélutánokat tartottak, magyar műsorokat adtak a német Volksbund műsorral szemben. Minden alkalommal rámutattak a Volksbund helytelen céljaira.

144 A mozgalmat egy 7 tagból álló értelmiségi csoport irányította. Dr. Perczel BéZa

145 nyugalmazott főispán, Bauer József apátplébános, dr. Krasznai István főszolgabíró, dr. Léhmann István orvos, Kunszt Heinrich, Gömbös Miklós és Thomka Gusztáv tanárok. Tehát a helyi állami és egyházi vezetők. Ebből semmi esetre sem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a mozgalom a magyar fasizmus sajátos mozgalma volt, élén a főszolgabíróval és a volt főispánnal. A fentiek magyarázata az, hogy a Volksbund a már korábban említett módszereivel élesen támadta a német- és vegyeslakta helységek állami és egyházi vezetőit, hogy azok elnyomják a németeket, s nem hunynak szemet a Volksbund terrorjával szemben. Köztudomású, hogy Bonyhád a dél-dunántúli Volksbund szervezetek központja volt, s itt az ellentétek élesebben és nyíltabban jelentkeztek, mint másutt. A Volksbund cselszövéseit a járás vezetősége közvetlenül szemlélhette és a nemzeti önérzet sárbatiprását közvetlenül tapasztalhatta. Dr. Mühl Heinrich orvos, a Volksbund dél-dunántúli vezére, bonyhádi lakos volt, aki a legfondorlatosabb módszerekkel és eljárásokkal szította az ellentéteket. 1942 tavaszán kiíratta háza falára a következő mondatot: Du deutsches Schwein! és a helyi vezetők ellene való támadásaként jelentette az esetet a német birodalomba, személyesen Hitlernek küldte el a felirat fotókópiáját.

146 A sorozatos provokációk, a Volksbundon kívül álló németek tömeges panaszai késztették a járás vezetőit arra, hogy szervezzék meg a mozgalmat. A mozgalom gyorsan terjedt, a hazai németek Volksbundon kívül álló csoportja szinte napok alatt tagja lett a szervezeteknek, védelmet keresett a Volksbund ellen. Amikor látták, hogy a mozgalomnak milyen óriási átütő ereje van, elhatározták, hogy kiterjesztik az egész hazai németségre. Ennek érdekében bejárták Tolnát, Baranyát, Veszprém, Fejér, Hont, Békés stb. vármegyéket, s mindenütt szervezeteket állítottak fel. „Sem a szervezkedésre, sem 223