Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

esetek is, hogy a volksbundistán már régen meghalt személyek nevei szerepeltek, mint új belépők. Orfü községben 1942 folyamán a Volksbildungsvereinba való belépési nyilatkozatot írattak alá a tájékozatlan németekkel, akik nem tudták, hogy ez a szervezet már megszűnt, s helyette a Volksbund van. Aki azonban aláírta a belépési nyilatkozatot, a Volksbund tagja lett, mert a Volksbildungsverein jogutódja egész Magyarországon 1938 után a Volksbund lett.

111 Kétségtelen, hogy a Volksbund agitátorai, szervezői sok egyszerű hazai németet megtévesztettek. „Nem mi, tanulatlan földműves emberek vagyunk a bűnösök, — mondotta egyik nagykozári volksbundista 1945-ben tartott népbírósági perében — hanem azok a német pénzen Berlinben kinevelt, tanult emberek, akik lelkiismeretlenül megzavarták a mi nyugodt életünket és belevittek olyan szervezkedésbe, amely semmiképpen sem állt érdekünkben. Ezek a szervezők itthagytak bennünket áldozatnak az ő bűneikért".

112 Mindezek az esetek persze nem homályosíthatják el azt a tényt, hogy a hazai németség jelentős többsége önként, a Volksbund mozgalom igazi, fasiszta, hazaáruló céljának tudatában lépett be a szervezetekbe. Az 1945-ben megindult népbírósági perekben a volt volksbundisták többsége elmondotta, hogy kötelességszerűen lépett be a Volksbundba, a német politikát magáévá tette. Egyik dunakömlődi volt volksbundista 1945 szeptemberében a népbírósági tárgyaláson a következőket vallotta. „Meg voltam győződve, hogy a német politika célkitűzései helyesek, s annak programját minden vonatkozásban magamévá tettem, kötelességszerűen cselekedtem, amikor a Volksbundba léptem és önként jelentkeztem SS katonának".

113 De ugyanezt bizonyítják a Deutscher .Volksbote és a Deutsche Zeitung 1942, 1943-as számaiban megjelent új volksbundisták levelei is. Püspöknádasdon pl. senkit sem kellett kényszeríteni arra, hogy lépjen be a Volksbundba, s a falu lakosságának túlnyomó többsége mégis volksbundista lett.

114 A Volksbundba be nem lépett németek közül többnek a házát felgyújtották, szalma- és szénakazlait elégették, kútjaikat megfertőzték, szőlőskertjeiket rendszeresen megdézsmálták, csakhogy rettegésben tartsák őket. Akik a belépési nyilatkozatot nem írták alá, azokat megverték és leköpdösték. Legfőbb fenyegetés az volt, hogy a háború megnyerése után a Volksbundon kívül állókat súlyosan megbüntetik.

115 1943. szeptemberében az egyik baranyai körzet Volksbund vezetője azt mondta, hogy aki nem lép be a Volksbundba és nem jelentkezik önkéntes SS-katonának, azt a Führer utasítása alapján sárga csillaggal fogják megjelölni.

116 Bezedeken és Ivándárdán riasztópisztollyal lőttek azon németek családtagjaira, akik a Volksbundon kívül állva nem jelentkeztek SS-katonának.

117 A Volksbund megszállott vezetői nem is tudták elképzelni, hogy a németek a nemzeti szocializmus eszméje nélkül is élhetnek, s különösen érthetetlen volt számukra, hogy a német kisebbségi értelmiség nem kívánja a nemzeti szocializmus győzelmét.

118 Egyes községekben a volksbundisták és a Volksbundon kívül álló németek között rendkívül kiéleződött az ellentét. 1942. április 13-án a szulokiak az alábbiakban számoltak be a belügyminiszternek a község helyzetéről. „Tisztelettel és megbotránkozással jelentjük Nagyméltóságoknak, hogy Szulok (Somogy vármegye barcsi járás) községben egy idő óta lehetetlen állapotok vannak. Szulok német ajkú község. A hazához való hűség szempontjából megbízhatatlanok, viselkedésük pedig elviselhetetlen. A magyarsághoz hű egyéneket leütik, megverik, úgy, hogy kórházba kellett szállítani egy legényt. Húsvét hétfőn három magyar érzelmű ablakát verték be, majd a plébános és a tanító ablakait is beverték. Az egészet az engedélyezett Volksbund tagjai csinálják. Büntetés pedig nincs, vagy csak nagyon nevetséges, mert kesztyűs kézzel kell 217