Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191
gépekről szórt Légi Híradó 17. száma a következő kérdésekről tájékoztatta DélDunántúl lakosságát 1944. szeptember végén: a balkáni harcok helyzete; a Kárpátok vonalánál folyó és az adriai harcok; a németalföldi harcok; Románia fegyverszüneti feltételei; a magyar sajtó hazugságai; Szlovákia, Lengyelország, Olaszország és Albánia hadiheiyzete; a szövetséges haderők fegyvereinek ismertetése. A Légi Híradó e száma beszámol a németek kapkodásáról, amely többek között abban is megnyilvánult, hogy az olasz fronton harcoló kanadai csapatok vonalai között orosz nyelven írt röpoédulák százezreit szórták szét. 69 Dél-Dunántúl három megyéjének területére 1944 nyarától kezdve a szövetséges hatalmak repülőgépeiről több mint 20 fajta fasiszta- és németellenes röplapokat dobáltak le. 70 Tolna, Baranya és Somogy megyék haladó, antifasiszta erői a lehetőséghez mérten tartották a kapcsolatot az országos antifasiszta erőkkel. 1944. szeptemberében több levelet küldtek Dél-Dunántúlra, amelyben tudatják a címzettekkel, hogy megalakult a Kommunista Párt. Különösen a Balaton somogyi partjára vitt a posta sok ilyen levelet, 71 — állapította meg a csendőrség vidéki főkapitányságának vezetője 1944. szeptember 30-i összesítő jelentésében. Szeptemberben Csurgó község utcáin részben széi jelszórva, részben a kerítésekre rajzszeggel felerősítve írógéppel sokszorosított „Magyar Testvéreim!" című német- és háborúellenes röpirat jelent meg. A pécsi csendőrkapitányság nyomozóosztálya a tetteseket nem tudta felderíteni. 72 A fasiszta rendszer helyi vezetői minden lehetőt elkövettek a népnyúzó rendszer fenntartása érdekében. Fokozták a propagandamunkát a háború továbbfolytatása érdekében. A haladó, antifasiszta erők agitációja és propagandája is fokozódott. Különösen a bányavidéken — Nagymányok, Máza-Szászvár, Komló és Pécs környékén — zavartak meg mind több és több jobboldali rendezvényt és igyekeztek anarchiát okozni. „A gyűléseken a hallgatóság között felbujtók vegyülnek el, — írta egyik jelentésében a baranyai főispán — akik a kormány, a hatóságok és a közbiztonsági szervek ellen izgatnak, az intézkedő hatósági személyeket gúnyos kifejezésekkel illetik, becsmérlik vagy intézkedéseikben zavarják őket". n A haladó erőknek egyik agitációs célja az volt, hogy fokozzák a bizalmatlanságot a kormány és az államhatalom helyi képviselőivel szemben, az állapotok ideiglenes jellegét magyarázzák, s tudatosítsák a széles néptömeg előtt a fasiszta rendszer végét. „A baloldali elemiek azt hangoztatják, — írja 1944 szeptember végén a csendőrség vidéki főkapitánya, — hogy a hivatalos kormány bármilyen előnyös szociális, kulturális vagy az ország védelmének biztosítását célzó intézkedéseket tesz, azt komolytalannak és elkésettnek minősítik, s úgy igyekeznek beállítani, hogy mindezeket a kormány kényszerhelyzetben teszi, mert kétségtelen a Vörös Hadsereg győzelme, viszont a német—magyar szövetséges hadsereg teljes veresége minden pillanatban bekövetkezhet."" 1 * A haladó erők sokrétű és egyre nagyobb tömegekhez eljutó agitációjának az lett az eredménye, hogy mind kevesebben hittek a fasiszta sajtónak, rádiónak, a fasizmus szónokainak. A munkásrétegek, kézművesek, kisiparosok, kiskereskedők és a tisztviselők jelentős része elvesztette a német győzelembe vetett hitet. Ennek alapvető oka az volt, hogy a német hivatalos körök által beígért új harceszközök, a csodafegyverek megjelenése késett, másrészt a szovjet hadsereg győzelmeit jól használták fel nevelő, felvilágosító munkájukban az antifasiszta erők. „A baloldali erőknek ma az a legnagyobb propagandaanyaguk, — írta a fentemlített csendőrkapitány, — hogy késik az új \ 208
