Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

megy és Tolna megyékben a haladó és forradalmi erők központi tényezője a munkásosztály volt, s ezen belül a bányamunkásság, amelynek magatartása és tevékenysége befolyásolta az agrárius megyék lakosságának politikai arculatát is. Pécsi kultúrközpont jellegével legnagyobb hatást kétségtelen a közvetlen szomszédságban lévő megyékre fejtett ki. Ez a kulturális hatás negatív és pozitív értelemben egyaránt kimutatható. Több egyesület, társadalmi, vallási és állami szervezet mindhárom megyére kiterjedő hatáskörrel pécsi központtal tevékenykedett, közöttük a magyar, majd 1944. március 19-e után a német katonai parancsnokság is. A pécsi egyházmegye Baranya és Tolna megyéket foglalta magában. A dél-dunántúli német lakosság egy részének volksbundellenes harcát is úgy értjük meg igazán, ha nem szorítkozunk csak a Tolna megyei események, jelenségek vizsgálatára. 1. Dél-Dunántúl gazdasági és osztályviszonyai, nemzetiségi megoszlása a II. világháború alatt. Dél-Dunántúl, Tolna, Baranya és Somogy megyék az ország területének 15,4 százalékát foglalja magában, az ország lakosságának 10,6 százaléka élt itt a második világháború folyamán. Dél-Dunántúl területe, lakossága 1941-ben

1 Megye, város Terület Lakosság Jegyzet Baranya megye -jPécs thj. város Somogy megye -(Kaposvár thj. város Tolna niegye 4 014 km

2 6 695 km

2 3 601 km

2 326 803 391 289 273 154 Az 1946-os közigazgatási helyzetnek megfelelően Összesen : 14 310 km

2 991 246 Országos számok : 93 073 km

2 9 319 992 Dél-Dunántúl, kivéve Pécset és a Mecsek környékét, mezőgazdasági jellegű terület, ahol a második világháború végéig a nagybirtoké volt a vezetőszerep. 260 386 földbirtokból 223 820 volt 10 kh alatt, tehát az összes földbirtokok 86 százaléka. E 10 kh alatti gazdaságok az összes földterületből, 1 721 352 kh-ból 540 392 kh-t, azaz* az összterület 31 százalékát birtokolták. A kis- és törpebirtokosoknak nem volt lehetőségük arra, hogy földterületüket növeljék, gazdaságukat belterjessé tegyék, így napszámból és részesmunkák vállalásából tengették életüket. A mindennapi kenyérért nagyon sokat kellett fáradozniuk a nagybirtokok forró búzatábláin. A kis- és törpebirtokosok helyzetét csak radikális földosztás oldhatta meg. Más kiút nem volt számukra. A középparasztság görcsösen ragaszkodott vagyonához, igyekezett 13 Tanulmányok Tolna megye történetéből. 193