Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt • 139

A tisztviselői kar az uralkodóosztály legbiztosabb bázisa és tevékenységével az állam gépezetének működését biztosítja. Az áremelkedések és a közellátás problémái a munkásosztály és a szegény parasztság mellett ezt a réteget érintik legjobban. 1917. tavaszától kezdve mind többet lehet olvasni gondjaikról az újságokban. A „Közlöny" „legvédetlenebb proletároknak" nevezi őket,

350 és 1917. áprilisában szervezkedésükről ad számot. Budapesten a Vigadóban tartott nagygyűlésen fizetésük felemelését kérik.

351 A „Közérdek" elismerve a megmozdulás jogosságát megírja, hogy a 8000 ezer fős nagygyűlésen kormányellenes közbeszólások és megnyilatkozások is hallhatók voltak.

352 Az év őszére már annyira romlik a helyzet, hogy „ha a köztisztviselők ezrei tovább is nyomorogni jognak, akkor átlépnek a nyitott kapun, mély a szakszervezetbe vezeti őket. Odáig jutottunk, hogy a világ legnobilisabb, legbéketűrőbb tisztikara — sztrájkot hangoztat."

353 1918. májusában Székesfehérváron meg is alakították a tanítók szervezetét, ez az egész tanítóságot csatlakozásra hívja fel.

354 A követelések jogossága miatt a kormány intézkedik a cenzúra útján, hogy a köztisztviselők sztrájkmozgalmáról az újságok hangulatkeltés nélkül csak a tényekről írhatnak.

355 1918. szeptemberére a tisztviselő társadalom egésze eljutott a szervezkedésig. Megalakult a Tolna megyei Közszolgálati Alkalmazottak Egyesülete.

356 Jellemző a helyzetre, hogy egy tartalékos főhadnagyként szolgáló segédjegyző kéri, ne mentsék fel, mert míg a katonaság gondoskodik ruházásáról és ellátásáról, addig ő erre kis fizetéséből képtelen lenne.

357 A háború vége* 1918. augusztus 8-án a visszavonuló német hadsereg arcvonalát az antant hatalmak támadása áttörte, a kardcsörtető hadvezetőség belátta, hogy a menekülés egyetlen útja a békekötés. A központi hatalmak nevében a Monarchia külügyminisztere, Burián báró szeptember 14-én megtette az első békejavaslatot. Az antant ezt elutasította, mert katonai fölényével Németország rovására további területeket akart szerezni. Szeptemberben a központi hatalmak oldalán harcoló Bulgária és Törökország csaknem egyszerre letette a fegyvert. Október 4-én az újabb békeajánlatot közvetlenül Wilson amerikai elnökhöz intézték, tőle a korábbiak szerint a Monarchia területi épségének meghagyását remélték. Wilson az ajánlatot elutasította és elismerte a nemzetiségek jogát az általuk lakott területek hovatartozásának eldöntésére. Károly császár ezt látva 1918. október 16-án Ausztriát szövetségi állammá nyilvánítja és a nemzetiségeknek területi önkormányzatot ígér. Magyarország helyzetén a kiáltvány nem változtatott, a vezetőkörök dualizmus helyett perszonális unió létesítésén dolgoztak, de a nemzetiségek jogainak fejlesztéséről még ezekben az utolsó pillanatokban sem voltak hajlandók tárgyalni.

358 Egyedül Károlyi Mihály tesz erre javaslatot, de az országgyűlés még a tárgyalások felvételét is elutasítja.

359 Október 25-én megalakul a Nemzeti Tanács és a Budapesti Katonatanács. A vidék, így Szekszárd is csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz. 28-án megalakul a Csehszlovák Köztársaság, egy nappal később a horvátok mondják ki elszakadásukat, október 30-án a Szlovák Nemzeti Tanács kimondja a szlováklakta területek csatlakozását Csehszlovákiához. Bécsben, majd pár órával később Budapesten is győz a polgári demokratikus forradalom. Október 30-án a Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Károlyi Mihályt nevezik ki miniszterelnök181