Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt • 139

ugyanúgy élesednek a Monarchia két országa között is és végsőkig feszítik a nemzetiségi kérdést. Ez érthető, hiszen az idegen nyelvűek csaknem 100 éve feltámadt nemzeti öntudatát a kormány minden körülmény között erőszakos elnyomással akarja visszaszorítani. A munkásmozgalom, az oroszországi forradalmak hatása és a hazatérő hadifoglyok. A munkásmozgalom nemzetközi fellendülését Tolna megyei viszonylatban csak az újságok és a hivatalos iratok negatív jelenségeiben láthatjuk, ennek okait bevezetőnkben kifejtettük. A választójogi vitával kapcsolatban ismertettük Szabó Géza szászvári plébános véleményét a nemzetközi szociáldemokráciáról. Azt mondta ugyanis, hogy a szociáldemokrácia nemzetközisége megszűnt a háború kitörésével, mert hazájuk imperialista érdekeiért egymással szembefordultak. Szabó Géza okfejtése többi vonatkozásában is elmaradott volt és nem haladta meg a politizálgató vidéki plébános nívóját. Tévedett abban is, hogy a szociáldemokratáknak kis létszáma miatt nem tulajdonít jelentőséget, a kormányt és a hivatalos szerveket az 1916-ban megindult mozgalmi fellendülés erősen érintette. Ez a fellendülés mindhárom front irányából veszélyeztette a Monarchiát. Oroszország felől a polgári forradalom hullámai napok alatt áttörtek a frontvonalakon, ha a hátországban igyekeztek is azt agyonhallgatni. A nyugati front mögül egymásután érkeztek hírek a szövetkező munkásosztály megmozdulásairól. Guilbeaux, Plattén, Grimm és társai zimmerwaldista megbeszéléséről és sztrájk előkészítéséről a belügyminiszter tájékoztatja a főispánt.

282 Az antant kormányok országaik szocialistáit igyekeztek a nemzetközi munkásmozgalomnak az ő érdekeik szolgálatába állítására rávenni.

283 A kormánykörök ilyen nyugati kezdeményezésű sztrájkokra vannak felkészülve, a megyében erre utaló jelenségek nem voltak.

284 A nemzetközi munkásmozgalom a békevágy felélesztésére sokat tesz. Az olasz hadifoglyoknak küldött szeretetcsomagban röpcédulákat csempésznek be,

285 1918. októberében Feldkirchennél belépett szénküldeményben találtak forradalmi megmozdulásra hívó röpiratokat.

286 Becsempészik az országba Liebknecht Károly és Mac Lean által kiadott „Békefeltételek" című forradalmi felhívást. A belügyminiszter a felhívást lefordíttatja és így kiadja a főispánoknak, ők pedig a szolgabíráknak és jegyzőknek. A békefeltételekről szóló felhívást a miniszter által kiadott fordításban szószerint közöljük: „Az összes népek áhítoznak a béke után, gyűlölik a háborút és mindinkább meggyőződnek arról, hogy valóban demokratikus és állandó béke, forradalom nélkül el nem érhető. A tőkepénzesek és kormányok belátják ezt és színészies ígéretek által igyekeznek a nép tömegeit megnyugtatni és a forradalom gondolatától eltéríteni. Vájjon nem színészkedés-e Németország részéről békéről beszélni, egyúttal azonban Belgiumot, Szerbiát és Romániát, mint a gyarmatok előnyös kereskedelmi szerződések stb. ellenében cserezálogul visszatartani? Nem színjáték-e, midőn Anglia, Franciaország, Olaszország és Oroszország békéről beszélnek és a német gyarmatokat, Örményországot, Mezopotámia egy részét, Albánia és Görögország egy részét megszállva tartják és arra készülnek, hogy Németországot, Ausztria-Magyarországot és különösen Törökországot kirabolják? 175