Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

kötött. A szerződésben nem kevesebb, mint harminc Baranya, Bodrog, Vaiké és Somogy megyei faluban elterülő részbirtokról esik szó.

54 Az oklevelekben felsorolták azokat az ingatlanokat, amelyek a birtok tartozékait képezték. Kezdetben ezek a felsorolások egyszerűek, később azonban aprólékossá, terjedelmessé, és bizonyos fokig sztereotippá váltak.

55 Az eladást és elzálogosítást tartalmazó oklevelek fontos része az ún. „tehervállalás". Az eladó vállalja, hogy a vevőt minden támadó ellen saját költségén és munkájával megvédi.

56 Néha a tehervállalásról külön oklevelet állítottak ki.

57 Időnként feljegyezték azt is, hogy rokonok, akik örökölhették a birtokot, vagy a szomszédok, akiket elővásárlási jog illetett meg, beleegyezésüket adták az ügylet létrejöttéhez.

58 A kötelmi részek közé tartozik még a fizetési határidők felsorolása, a fizetés elmulasztásáért járó büntetés, valamint azoknak a birtokoknak megnevezése, amelyeiket a sértett fél valamilyen kötelezettség elmulasztása miatt elfoglalhat kárpótlásként.

59 Járulékos elemként alkalmanként beleszőtték a szövegbe azokat az okokat is, amelyek az eladót vagy elzálogosító^ arra kényszeríttették, hogy birtokától megváljon. Ezek a megjegyzések némelykor köztörténeti érdekességgel rendelkeznek. Lévai Cseh Péterről, aki korábban macsói bán volt, pl. megtudjuk, hogy azért vett fel 600 Ft kölcsönt Ilsvai Leustáh nádor lányától, Ilonától, mert a husziták ellen hadba kellett vonulnia.

60 Chepch-i Horváth Péter nyilván a Vitéz János féle összeesküvéssel kapcsolatban vonta magára Mátyás király haragját (propter ... indignacionem), s emiatti küldföldre kellett menekülnie. Ekkor Himfy Lőrinctől egy kövekkel gazdagon díszített aranyperecet, pénzt és ezüstöt vett fel. Hazatérte után újból tőle kölcsönzött pénzt, s így tartozásai már mintegy 2000 Ft-ra rúgtak. Törlesztésként elzálogosítja hitelezőjének a szekszárdi konvent előtt Sopron, Bodrog és Tolna megyei birtokait.

61 Enyng-i Therewk Ambrus pedig „égető szükségében" (quibus suis arduis necessitatibus) kénytelen zálogba vetni Kussal-i Jackhy Ferencnek 600 Ft-ért Mory, Motzolág, Wargon, Kapornok, Kysalmás és Jérzetthetthew (mind Tolna megyében) falvakat.

62 Az ebbe a csoportba tartozó oklevelek zöme nyitott (pátens) formában került kiadásra, de fontosságuk miatt nem egyszer a drágább, de díszesebb és nagyobb tekintéllyel bíró, függőpecsétes privilégium formát választották a felek. c.) Tiltakozó és eltiltó levelek (litterae protestatoriae seu prohibitoriae) A hiteleshelyek foglalták írásiba a jogaikban sértett birtokosok tiltakozásait is. Az, akinek birtokát valamelyik szomszédja jogtalanul elfoglalta vagy használta, a protestátió fegyvereivel védelmezhette jogait, ha másként nem tudta, így a tiltakozások és eltiltások a birtok jog folyamatosságát tartották fenn akkor is, amikor az illető személy vagy testület ténylegesen már nem! élvezhette javai hasznát.

63 A szekszárdi konvent kiadványai között korán feltűnnek ilyenek. 1326ban Zeer-i Pousa, testvére Pál, és fiai: János és László ügyvédje tiltja el Hog (Og) és Boor fiait a Csongrád megyei Helleus falu és monostor eladásától, más név szerint felsorolt személyeket annak zálogba vételétől és megvásárlásától.

64 A protestátiók formája (és szövegezése is) keveset változott az évszázadok folyamán.

65 A XV. században jelentősebb ügyekben a királyi adományozást eltiltó formulával is bővültek. Erre utal Eckhart Ferenc, amikor így ír: „nálunk még a király ellen is oltalmat talál az, ki jogtalanságot szenvedett, vagy ily veszély15