Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában • 85
„Tiztelt Alispán Uram! Bács megye alsó vidékéről bajai Horváth László úrtól testvéréhez Bajára azon tudósítás érkezett volna, hogy most pénteken, augusztus 13-a előtt, a rabló rác-szerbekkel Perlasznál történt összeütközés eredménye az volt, hogy a rác csoportokat szétverték. Az ágyúzást magam is hallottam a délután folyamán. A mi részünkről elesett 2 gróf, 1 báró, nevüket ugyan meg nem írhatom, azontúl vegyesen katonaság és nemzetőr 1461, a rác-szerbekből pedig 8600 emberen is felül. Szenttamást, a főhelyet is kezdették ostrom alá venni a magyarok. A rácok a ház tetejeknek a fedelét mind leszedték és azokra rakták az ágyúkat, magukat oltalmazandók. A katonaság és nemzetőrök annyira valának lelkesedve és a tisztek ellen felingerelve, hogy kijelentették, ha erélyesen hozzá nem fognak, a tiszteket mindanyit leölendik és azután maguk szórandják szét az ellenséges rácokat. A tolnai nemzetőrök Zomborból Verbászra mentek 1000 Baranya megyeivel, de ott maradt még 3000 baranyai. A város ostrom alá helyeztetett és most már folyvást helységről-helységre mennek, s azokat támadják, adja Isten, a legnagyobb sikerrel. A hadügyminiszter, Mészáros Lázár úr, most csütörtökön ment hajón Baján keresztül le a táborba. Azt is hallottam, hogy több tiszt lemondott és egy részük elszökött volna. A midőn ezen rögtöni tudósításokat teszem, megkülönböztetett tisztelettel maradok stb. Bátán, 1848. augusztus 13-án." 6 * Kamarás Fülöp ispán a megye megbízottjaként a Bátáról Bajára átjáró embereitől szerezhette e felnagyított és nem megbízható jelentését. Levelének a perlaszi összetűzésről szóló része csak annyiban felel meg a valóságnak, hogy 1848. augusztusának az elején valóban a perlaszi szerb táborból indult ki egy 300 főből álló, ágyúkkal is ellátott szerb felkelő csapat, amely a Temes völgyében haladva egyre jobban szaporodott és fosztogatta a községeket. A velük szemben operáló seregekben azonban Tolna megyei nemzetőrök nem vettek részt. A zombori táborozásról szóló jelentése helytálló, mert abban az időpontban tényleg Zomborban összpontosították mobilizált nemzetőreinket. A zombori szerbeket augusztus 8-án fegyverezte le 2600 tolnai nemzetőr és egy sorgyalogzászlóalj. 65 A Baranya megyei nemzetőrökre vonatkozó megállapítása azonban téves és a baranyaiak alatt valószínűleg a Baranyából, a Drávamenti őrvonalról Bácskába vezényelt Tolna megyei nemzetőröket kell értenünk. Mészáros hadügyminiszternek a bácskai táborba történt utazásának az időpontjára vonatkozó híradása helyes, mert az tényleg augusztus hó elején jelent meg személyesen az óbecsei táborban, hogy Bechtold első szenttamási sikertelen támadása során ejtett csorbának a kiköszörülésére a szükséges intézkedéseket megtehesse. 66 Mészáros javaslatára a kormány nagyobb haderőt vezényelt Bácskába, úgy, hogy Bechtold augusztus közepén már mintegy 15 000 főnyi sorkatonasággal és legalább annyi nemzetőrrel, köztük a Tolna megyeiekkel is, összesen tehát körülbelül 30 000 emberrel rendelkezett. A szerb felkelők is megközelítőleg ugyanakkora haderővel állottak vele szemben. Bechtold azonban ezúttal is késlekedett és csak a kormány többszöri sürgetésére határozta el magát Szenttamás újabb ostromára, amelyet végül is augusztus 19-ére tűzött ki. Főhadiszállását előzetesen Óbecséről Verbászra helyezte át, a támadás időpontját ezúttal is előre köztudomásúvá tette, így arról 112
