Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

II. A szekszárdi konvent hiteleshelyi működésének kezdetei A szekszárdi konvent hiteleshelyi tevékenységének kezdetei éppen az elmondott okok következtében az adatnélküliség ködébe vesznek. Fejér György súlyos tévedését átvéve Jerney úgy gondolja, hogy a szekszárdi konvent már 1081-ben, tehát alapításának évében átírta a szintén ugyanabban az évben keletkezett zselicszentjakabi apátság alapítólevelét. Ha ez valóban igaz lenne, a szekszárdi konvent ebben a minőségben évszázadokkal megelőzte volna a leghatalmasabb káptalanokat is. Ennek tarthatatlanságára már Fraknöi is felhívta a figyelmet, majd legújabban Kumorovitz L. Bernát fejtette ki hasonló álláspontját.

19 1212-ben János esztergomi érsek oklevelében azonban minden kétséget kizáróan hiteles adatot találunk. Az érsek előtt pert folytatott a pécsváradi apát Sela fia Farkassai és Kozma fia Jakabbal, akiket az apát szolgasorba akart taszítani, s ezek javait elfoglalta. A peres felek között olyan megállapodás jött létre, hogy a hamis okból pereskedő pécsváradi apát visszaadja az említettek Heténben lévő 2 ekényi földjét összes tartozékaival. A mondott Jakab és Farkas pedig a szekszárdi káptalan (in presencia Capituli de Sacsard) és más emberek jelenlétében megígérték, hogy azt, amit a mondott birtokokon kívül kértek, nyilván jóvátétel fejében, nem követelik többé.

20 Ez az adat azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert kétségtelenül a testület közhitelességű működésére mutat egy olyan átmeneti korszakban, amelyben az ekkor még főleg a királyi kúria és a káptalanok által gyakorolt írásbeliség éppen győzedelmeskedett a poroszlók által képviselt szóbeliség felett. A konventek ekkor még alig vesznek részt a közhitelűség területén folyó munkában. Még több mint húsz esztendőt kellett várni az; első olyan törvényre, amely a pristaldia jelentőségét korlátozta. Az ekkor már hiteles okleveleket kibocsátó legjelentősebb káptalanok gyakorlata is bizonytalanságról tanúskodik. Felmerül a kérdés: Vájjon mi volt a szekszárdi konvent ez adatban tükröződő, kiemelt jelentőségének oka? A válasz természetesen csak feltételezés lehet. Ügy gondoljuk, az apátságnak jelentős tekintélyt kölcsönöztek azok a politikai események, amelyek falai között zajlottak le a XI. század második felében, és ezeknek emléke még az elkövetkező századokban sem halványult el teljesen. Hogy Béla nem ok nélkül választotta temetkezési helyéül ezt a vidéket, azt az elkövetkező események eléggé igazolhatják. 1074-ben a Kesztölcaél állomásozó Salamon királyt kíséretével látja vendégül vesperára a szekszárdi kolostor, aki itt határozta el, hogy megtámadja vetélytársát Géza herceget.

21 1078-ban pedig Géza király a szekszárdi kolostori templomban fogadta meg Dezső kalocsai érsek beszédének hatására, hogy a trónt visszaadja unokatestvérének, Salamonnak. Az eseményszámba menő jelenetnél több püspök és apát is jelen volt a királyi kíséret tagjain kívül.

23 A székesfehérvári káptalan 1264-ben oklevelet ad ki egy ügyben, amely a székesfehérvári keresztes konvent és Gerennás-i Sagan fia Achyn között Simon alországbíró előtt folyt. Az alországbíró az eskü jogát a keresztesek képviselőjének ítélte, akinek azt 32 társával együtt a szekszárdi konvent előtt kellett volna letennie. Az eskü napján azonban a felek „coram conuentu Saxardiensi" eskütétel előtt kiegyeztek egymással.

23 Tulajdonképpen mindkét esetben a szekszárdi konvent előtt létrejött megegyezésről, tehát olyan eseményről van szó, amely a későbbi, rendszeres 11