Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Kaczián János: Kultúra, művelődés Tolna megyében

Helyzetkép a művészetek és az irodalom területén A jelentős magyar festőműhelyek vagy magányos szobrászok alkotásait felidézve, Tolna megyéről alig jut eszünkbe nagy nevű alkotó. A képzőművészeti közízlés megmaradt a 19. századi historizáló festészetnél. Az erős hagyományokra épülő templomi oltárkép festészetben ritka kivétel Csók István néprajzi ihletésű alkotása az őcsényi katolikus templomban. A naturális történelemábrázolás iránti igényt nem csupán a hagyományok táplálták, hanem az első világháború okozta megrázkódtatás is. Gondoljunk csak az 1920-as évektől készült szobrokra, köztük a Dunaföldváron, Kajdacson, Mucsfán, Szekszárdon, Tolnán és más településeken állított hősi emlékművekre. Festészetével jelentős hatást gyakorolt a megye képzőművészeti életére Czencz János (1885-1960), aki bátai éveiben a Sárközről készített hiteles képeket. Csók István (1865-1961) dunaföldvári tájképeivel, sárközi és sárszentlőrinci festményeivel kötődik Tolna megyéhez. Költő nagybátyja verseinek illusztrációival és sárközi életképeivel Garay Ákos (1866-1952) gazdagította a megyei múzeum képtárát. Szabó Dezső (1888-1971) oltárképet festett az evangélikus templomnak és a szekszárdi vasútállomás előcsarnokába készített (már nem látható) seccót. A megyében élő festők közül gyakori kiállításaival vált ismertté Aldor László, Ferencz Lajos, Hollósné Mattioni Eszter, MiklósiM(utschenbacher) Ödön, Wagner Andor és Wallacher László, szobrászatával Fetter Károly Dombóváron és Wigand Edit Szekszárdon. Pilisi Elemér (1892-1937) a sárközi népművészet újjáélesztésére vállalkozott, amikor létre hozta a Sárköz-Tolna megye Népművészeti Egyesületet. A korszak kiemelkedő fotóművészei, a szekszárdi születésű, nemzetközi hírnevű Escher Károly (1890-1966) és az ozorai Rózsa László (1898-1970) kiállításokkal és albumok készítésével tették elismert művészeti ággá a fényképezést. De ismertek voltak a szekszárdi Wallacher László életképei és Kovách Aladár szociofotói is. Nem tudott mit kezdeni a szülőváros Szekszárd és így Tolna megye sem a hazai irodalom meghatározó egyéniségének, Babits