Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Kaczián János: Kultúra, művelődés Tolna megyében

Kaczián János KULTÚRA, MŰVELŐDÉS TOLNA MEGYÉBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A tárgyalt korszak, a két világháború közötti két és fél évtized, az időhatárait pontosabban adja meg a témának, mint a tartalmát. Hadd utaljak arra, hogy a kultúra fogalma és ebből következően összetevői is újra és újra vitatott témája a müvelődéselméletnek. A rendelkezésemre álló időn belül csak vázlatát szeretném adni a megyénkben felmutatható tudományos, oktatási, művészeti és irodalmi, valamint közművelődési jellemzőknek. Mindezeket a korszak kultúrpolitikája, művelődési felfogása, valamint a kulturális ismeretekhez való hozzájutás folyamatában vizsgálva. Közben olyan jeles emberekről is szólva, akiknek a neve méltánytalanul ritkán kerül szóba. A korszak kultúrpolitikája, művelődési felfogása Művelődéstörténetünknek az 1890-től kezdődő és az 1910-es évekkel záruló időszakát - a világháborúk közötti korszak örökségét - az intézményes népművelés, valamint a szabadoktatás évtizedeiként tartják számon. Erőteljes társadalmi mozgalom bontakozott ki ekkor a kulturális élet különböző területein, mely mozgalmat a honfoglalás ezredik évfordulójára való készülődés, majd a századforduló után a Rerum Novarum pápai enciküka (1891), XIII. Leo pápa szociális és társadalomújító szózata - Magyarországon kissé megkésve - hatotta át. Egyletek szerveződésében és állami irányítású intézmények létrejöttében egyaránt mozgatóerő volt a hazafias felbuzdulás és a r. k. egyházaknak a munkáskérdés keresztény megoldására tett kísérlete. Népművelő Társaság és Országos Közművelődési Tanács alakult, folyóirat indult Népmüvelés címmel, létrejött a Múzeumok, Könyvtárak Országos Felügyelete és Tanácsa, számos katolikus olvasókör, dalárda stb. alakult és német mintára népkönyvtárakat hoztak létre. Ebben az időben nemcsak fogalmilag, hanem valóságos hivatásként is megjelent a népművelő.