Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)
Dr. Romsics Ignác: Magyarország a két világháború között
le könyv jelent meg. A példányszám fokozatosan nőtt, s 1938-ra elérte a 7 milliót. Kétségtelen viszont, hogy e magas szám nem az igényes szépirodalmi vagy a tudományos könyveknek, hanem a ponyvának volt köszönhető. A filléres és pengős szerelmi történetek, valamint a kaland- és detektívregények ugyanis átlagosan 17 ezer, míg a szépirodalmi munkák csak 3-4 ezer példányban keltek el. Az irodalmat olvasóknál is nagyobb arányban nőtt az újságolvasók száma. 1910-ben 1882 hírlap és folyóirat jelent meg Magyarországon, 1938-ban 1934. A posta által terjesztett összpéldányszám meghaladta a 100 milliót. A nagy napilapok közül legnagyobb olvasottságnak a délben megjelenő Az Est örvendett, amelyet 150 ezer példányban adtak el. 1938-1939-től a sajtóirodalom veszített addigi sokszínűségéből. Papírhiányra és a kezdődő háborúra hivatkozva, de valójában az 1938-as első zsidótörvény előírásait végrehajtva radikálisan 1939 elejéig 430-cal - csökkentették a megjelentethető lapok számát. A „racionalizálásnak" elsősorban a keresztény-nemzeti szempontból kifogásolható, baloldali ideológiájú és zsidó tulajdonban lévő lapok estek áldozatul. Ekkor szűnt meg többek között a polgári radikális hagyományokat ápoló Századunk, a Huszadik Század utóda, a szociáldemokraták elméleti folyóirata, a Szocializmus, valamint a nagy múltú konzervatív-liberális napilap, a Pesti Napló. A film a legnépszerűbb művészeti, illetve szórakoztatóipari ággá vált a két világháború között. A kávéházi, éttermi vetítéseket kiszorítva gomba módra szaporodtak a kizárólag filmvetítésre szolgáló épületek: a mozik. 1920-ban 347, 1929-ben 496, s 1935ben már 599 „filmszínház" működött az országban. Az olcsó mozijegyek mindössze néhány - az 1930-as években 20-25 - fillérbe kerültek, tehát bárki által megfizethetők voltak. A mozi népszerűségére jellemző, hogy az 1930-as években az emberek körülbelül ugyanannyi pénzt - 1935-ben például 25-25 millió pengőt - adtak ki mozijegyekre, mint minden más nyomdaipari termékre, sajtóra, kalendáriumokra és könyvekre együttvéve. A kor legnagyobb kasszasikere az 1934-ben bemutatott, hollywoodi stílusú Meseautó című film volt, amelynek főbb szerepeit Törzs Jenő, Kabos Gyula és Perczel Zita játszották.
