Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története
azért, mert gyógyszerek és kötszerek tárolására használták fel. Az egykor oly szép rendben sorakozó levéltári iratanyag leírhatatlan állapotban, számtalan pincehelyiségben és odúban, ömlesztett állapotban szanaszét hevert szörnyű szenny és piszok közepette, miképpen azt ez a fényképmásolat a valóságnak megfelelően jól érzékelteti. Örökké sajnálom, hogy annak idején nem készítettem több felvételt, éspedig minden olyan helyiségről, ahová a levéltár anyagát beszórták, és ahol az iratoknak egy része a talajvíz következtében el is pusztult vagy megrohadt. Mintegy 12 vagonra volt becsülhető az az iratanyag, ami e fényképmásolat szerinti állapotban számtalan helyen, teljes összevisszaságban hevert, tarkítva az idemenekült szerveknek itt elhagyott mindennemű iratával. Így dőlt romba Tolna vármegye egykori levéltára néhány nap alatt, csak azért, mert annak őrzőjét a frontra kellett küldeni anélkül, hogy helyettesítéséről kellően gondoskodtak-volna. Fájó szívvel kell gondolni azokra a mulasztásokra, amelyeket nemtörődömségből, vagy fásultságból elkövettek azok, akiknek feladatuk lett volna menteni ezen a vonalon mindazt, ami még menthető volt, hiszen a front ideérkeztéig éppen elegendő idő állott a rendelkezésükre. " 61 A IL világháború időszakában a közgyűjteményi értékek számottevő része elpusztult, pl. 16 Tolna megyei községben semmisültek meg az anyakönyvi első példányok, elpusztult a vármegyei múzeum, a megyei törvényszék, az államügyészség majdnem teljes iratanyaga és a Szekszárdon székelő megyei szervek irattárának többsége. 68 A BM. 1945. július 20-án kiadott rendeletében (92845/1945. sz.) a törvényhatóságoknak kötelezővé tette a korábbi nagybirtokos családok kúriáiban, kastélyaiban található kulturális javak figyelemmel kísérését és e magángyűjtemények veszélyeztetettsége esetén az intézkedést. A problémát nem sikerült megoldani. A települések elöljáróságai közül mindössze 15 küldött be nemleges választ, a többi semmit sem jelzett. Nem foglalkoztak azon kastélyok értékeivel, amelyeket gazdájuk elhagyott, és azokkal sem ahol még a tulajdonos helyben lakott. Megjelent 1945. augusztus 8-án az Ideiglenes kormány által a magángyűjtemények védelmé6S 67. Uo. 151-152. p. 68. Uo. 153. p.