Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története

bits Mihály majd Föglein Mihály az 1722-ben Mözsre betelepedett sváb család leszármazottja vezette. Mindkettőjükre a pontos53 ság és az iratok lelkiismeretes gondozása volt jellemző. E korban, számos levéltárban előfordult iratok politikai okból történő eltüntetése, iratok megcsonkítása, az ő tevékenységükre nem volt jellemző. Az abszolutizmus korának centralizációja haszonnal is járt a levéltárügynek. Míg a rendi alkotmány időszakában, tehát a tiszta feudalizmus korában a kormányszékek a rendezés, iratmegóvás szükségességét hangsúlyozták, de központilag egységes irattározást, ügyiratkezelést nem írtak elő, addig az 1850-ben kiadott „Instruction für die Amts-Manipulation der Politischen Behörden in Ungarn" rendelkezés., meghatározta a lajstromozó teendőit; az iktatás mellett megkövetelte név-, tárgy- és helység szerinti index készítését. Az előírásban szerepelt az iratok tartalom, és tárgy szerinti elhelyezése, kezelése. Megszüntette az iratok félbehajtását. Kötelezővé tette a fraktúr kötegek helyett az ívesen nyitott, keménytáblákkal lezárt kötegelést, és az iratcsomókon a jelzet feltűntetését. Tolna megyében 1854-ig az iratok iktatása számsorrendben majd az Instructioban előírtak szerint az alábbi csoportba sorolással történt: I. Az uralkodóházra vonatkozó ügyek II. Külföldi ügyek III. Alkotmány IV. Törvények, rendeletek V. Népmozgalmi ügyek, statisztika VI. Rendőri ügyek ( politikai megfigyelések is) VIT Egészségügy VIII. Bírói ügyek IX. Katonai ügyek X. Közoktatásügy XI. Vallási ügyek XII. Ipar és kereskedelem XIII. Út- és építészeti ügyek Uo . 86. p. (TMÖL IV/151.) Második osztrák megszállás irataiban, 1849ben Kapocsy József nevű levéltárosról történik említés