Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története
rintba, ez az építkezésekkel együtt 160 000 forint... Ennek felét az adózó jobbágyok adták és méghozzá az ingyenes kézi munkát, a másik felét a nemes urak. Jobbágyok a legutolsóig, birtoktalan nemesek, egyházi rendek, honoratiorok, birtokos nemesek, vagyonosabb iparosok, földesurak és nagyuradalmak filléreikkel és forintjaikkal mindannyian részesei a székháznak,... a jobbágyok ingyen és szakadatlan kézi munkáikkal, a tisztviselők pedig szellemi munkáikkal. Ez a székház csakugyan a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében Tolnavármegye közönségének, összlakosságának székháza. Megvették, felépítették pénzen, verejtéken, testi és szellemi munkán, ki-ki a maga képessége szerint". A klasszicista stílusú épület zárókőletételére 1836. augusztus 8án került sor. „Itt nyert végleges, tűzbiztos elhelyezést a vármegye Levéltára ". A II. József korától meg növekedett levéltári feladatok ellátósára, a jegyzők, majd a vicenotárius tehermentesítésére egyre több vármegyében csak az iratok kezelésére rendszeresített tisztviselőt bíztak meg. Tolna vármegye az elsők között, már 1794. december 12-én kérte ilyen tisztviselő beállítását. A megkapott második aljegyzőt 1795. március 20-i jóváhagyással a vármegye registrator néven alkalmazta, de csak ideiglenesen, a levéltár rendezésének időtartamára. Fizetését 300 forintban állapították meg. Nem sokkal később a Kancellária visszavonta korábbi rendelkezését és csak annyit engedett meg a vármegyének, hogy a levéltári rendezést a főjegyző napidíjas kisegítővel végeztethesse. 39 Miközben tehát Zólyom, Sopron vármegyékben már 1795-től levéltárnok állt a levéltár élén, Tolna megye évtizedeken keresztül szélmalomharcot folytatott a levéltárnoki státusz megszerzéséért. 1813-ban a főjegyző megunva az egyre nehezebben kezelhető irathalmazt, az áldatlan levéltári helyzetet, a tisztújító szék által kinevezett első aljegyzőt megbízta a levéltárosi teendők ellátásával. Az aljegyző megijedve a ráváró feladat nagyságától már másnap leköszönt azKOVÁCH, 1913. 76. p. HOLUB József: Baranya vármegye levéltára. In Levéltári Közlemények 1928. (Továbbiakban: HOLUB, 1928.) FÖGLEIN, 80-81. p.
