Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története
időszakában a lajstromozóként működő aljegyző szintén az épületben lakott. 30 II. József uralkodása alatt a vármegyéknél, így Tolnában is, külön kellett válogatni a jogügyi jellegű iratokat. Ezen régebbi aktákat, valamint a vármegyéknél kialakított alsófokú bíróságok iratait előírásszerűen jegyzékeitek, és a lajstromok egyik példányát a hétszemélyes táblához küldték fel. Tolna megye e segragiot (elkülönítést) egy felesketett lajstromozó, Forster Antal táblabíró és napidíjasok beállításával 1787. január 10-re hajtotta végre. Az 1713-1786 közötti időszakjogügyi iratait részbe tartalmilag csoportosították (ellentmondás, vizsgálat, per, megintés, végrehajtás, határbejárás, egyezség, osztály, kötelezvény, örökvallás, végrendelet stb.), a második kötet az indexet, a harmadik pedig a topológikus indexet tartalmazta. A háromkötetnyi lajstrom az Orszagos Levéltárba került. Ennek a felosztásnak ma már nincs nyoma a levéltári anyagban, mint ahogy a lajstromok sem találhatók. Valószínűleg az 1800-as évek elején végrehajtott rendezéssel visszaállították az iratok eredeti rendjét. Amikor 1794. augusztus 7-én a tűzvész a város jelentős részét elpusztította, sikerült „az ablakokon kidobálva megmenteni a protokollumokat és a iratkötegeket". Majd a fedél nélkül maradt iratokat ideiglenesen Tolnán helyezték el. 3 " 5 Az újabb székház felépítése, bővítése hosszú ideig tartott. Ez összefüggött a kormányszékek nehézkes ügyintézésével, valamint az országosan gyakori vármegyeházi építkezések áttekintése miatti hatósági leterheltséggel. Meghosszabbította a folyamatot az a tény is, hogy az új épületekben már nem engedélyezték a tömlöc jellegű börtönöket, tehát a terveket módosítani kellett. Mindezek mellett a legnagyobb gondot a pénzhiányjelentette. Tolnáról Szekszárdra visszaszállított iratok az egykori vármegyei börtön cellájába kerültek. 31 Uo. 32 Uo. 78.p. j3 Vö. Kovách Aladár: Tolna vármegye székhelyének s székházának története In. Tolna vármegye közművelődési egyesülete évkönyve 1913. Szerk. Bodnár István (Továbbiakban: KOVÁCH, 1913.)
