Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története

részben birtokvásárlások, részben házassági kapcsolatok eredményeként váltak Tolna megyei birtokossá az Apponyiak, a Bezerédjek, Csapók, Jeszenszkyek, Percelek, Sztankován-szkyak. A birtokosok gyakran puszta földjeik művelése érdekében kiemelten fontosnak tartották területeik benépesítését. A XVII. század végi és a XVIII. századi migrációs folyamat; bevándorlás, betelepülés és főleg a szervezett, többhullámú betelepítés eredményeként a magyarok mellett a század végére 25-30 %-os arányú német népességgel, valamint szórványokban élő szerb (pl. Medina, Grábóc) lakossággal gyarapodott a vármegye. A II. József korában, 1784-ben végrehajtott népszámlálás 131317 1 állandó lakost regisztrált.

1 Az uralkodó a töröktől visszaszerzett területeket hódításnak, (az okiratokban a jure belli, jus armorum kifejezések szerepelnek), új szerzeménynek (neoaquistica) tekintette és udvari kamarai igazgatás alá helyezte, tehát ezen területeket függetlenítette a kancelláriától, a magyar kamarától, sőt a főhadbiztosságtól is. A kamarai igazgatás végleges megszüntetése megyénkben 1709-re tehető.

2 A megyei közigazgatás megszervezésének kezdetét Radonay Mátyás pécsi püspök tolnai főispánná kinevezése jelentette 1696. szeptember 16-án. Ő bízta meg Broderics István harmincadost, hadi élelmezési tisztet és postamestert az alispáni feladattal, de Broderics egyúttal korábbi tisztségeit is megtartotta. Elvileg a főispán által jelölt alispánt a megyei közgyűlésnek kellett volna megerősítenie, hiszen az alispán a mindenkori „megyei akarat letéteményese", ám a főispán kihasználva, hogy Tolnában a nemesség kisszámú volt, véleményt sem kért. Ezt követően Broderics kiválasztottjai töltötték be a szolgabírói, a jegyzői és a perceptori funkciókat. 1 Az első Magyarországi népszámlálás 1784-1787. Kiadja: KSHMűvelődési Minisztérium Levéltári osztálya 1960. 192. p. E konferencián a tanulmánynak csak egy vázlatos, szerkesztett formája hangzott el. 2 Tanulmányok Tolna Megye történetéből sorozat. Szerk. K. Balog János 1974. Kiadja a TML 5. kötet Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 16861703-ig 36-39. p. (Továbbiakban: HOLUB, 1974.) 3 Uo. 44. p.