Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Bősze Sándor: A SML a múltban, a jelenben ...
iratainak egy részéből a megyeháza előtti téren rakott máglya „örömtüze" is jelezte az alkotmányellenes évtized elmúltát. Az 1860-186l-es alkotmányjogi küzdelmek, majd a Schmerlingprovizórium időszakában sem kísérte figyelem az 1849 ősze és az 1860 októbere között keletkezett császári és királyi megyehatósági iratokat. A megmaradt kötegeket irodákban, folyosókon elhelyezett szekrényekben és a megyeháza padlásán tárolták. Selejtezésükre 1877-ben került sor, de ekkor semmisítették meg a XVIII. századi adóösszeírások 60 kötetét is. Modrovich Ignác a selejtezés tapasztalatainak hatására fogalmazta meg: „az iratok rendezése, selejtezése a legkiválóbb figyelmet és szakképzettséget kívánja, így az iratok megőrzése és az utókornak teljes átadása legszentebb kötelmeink közé tartozik". 1877-et követően a rendezési munkák kaptak prioritást a megye vezetőitől is. A főlevéltárnokot kinevező Szőgyény-Marich László főispán a személyes meghallgatás során a levéltárban elhelyezett iratok rendezését nemcsak alapfeladatául határozta meg, hanem hivatali kötelességévé is tette. Gyors ütemben haladt a rendezési munka, 1880-ban az alapvető közigazgatási és törvényhozási iratok 1692től 1848-ig rendezett állapotban voltak, segédleteik is elkészültek. A három évig tartó munkát az alábbiakban összegezte a főlevéltárnok: „Három század kevert zagyvalékát kellő rendbe hozni roppant teendőket igényelt, de törekvésemet annyi siker mégis koronázta, hogy most már ügyiratokat, amelyeket korábbi időben a zavart állapot miatt hiába kerestek, ha azok tényleg léteznek, fellelni is lehet". Megkezdődött a levéltári anyag rendszeres gyarapítása is, jóllehet az iratok átvételének gátat szabott a levéltári helyiségek szűkös volta. Ebből fakadt, hogy iratokkal telt meg a padlás és a pince egy része is. Levéltárban helyezték el a törvényhatósági bizottság és az alispáni hivatal 1878-ig keletkezett iratait. A váli főszolgabíró 1862-től 1878-ig keletkezett dokumentumait adta át megőrzésre. Zichy Nándor és Zichy János grófok a székesfehérvári palotájukban levő uradalmi levéltárból átadták az 1848-ig keletkezett úriszéki jegyzőkönyveket és iratokat.
