Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Dobos Gyula: Egy karrier története: Perczel Dezső

programmal induló Perczel Dezső csak kínkeservesen, mindössze ötvenegy szavazatos többséggel tudta mandátumát megvédeni.

6 Az ellenzék azonban minden lehetőséget kihasználva megkísérelte félreállítani a zsebkendőszavazás óta különösen bírált politikust. 1905. május 30-án Zlinszky István a képviselőház ülésén összeférhetetlenségi bejelentést tett ellene. Az új országgyűlés összeférhetetlenségi állandó bizottsága június 19-i ülésén Perczel -7 Dezsőt képviselői megbízatásától megfosztotta. A döntés egyértelműen a zsebkendő szavazás " retorziójaként született. Mivel a párt nem akarta elveszíteni tekintélyes személyiségét, ezért ügyeinek országos vezetésére létrehozott és a központi iroda o irányítására alakított bizottságokba egyaránt beválasztotta. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt megalakítóinak élmezőnyében található. 1910. márciusában a Munkapárt Tolna megyei alakuló közgyűlése társelnöknek választotta. 1910. június elején ismét képviselői mandátumot szerzett Bonyhádon. 1690 szavazattal, a voksok 72 %-ának elnyerésével előzte meg Dőry Pált. Népszerűsége a Nemzeti Munkapártban óriási volt. Június 17-én egyhangú döntéssel a párt országos elnöke lett. A képviselőház az országos közlekedési tanácsnak és a kereskedelmi tarifabizottságnak egyaránt tagjául választotta. 1913. január 9-én az M. Kir. Miniszterelnökhöz intézett levelében - tekintettel betegségére - a Nemzeti Munkapárt Országos Körében viselt elnöki állásáról lemondott. Khuen-Héderváry pártelnök 1913. február 20-án kelt levelében írta, hogy a lemondást sajnálattal tudomásul vették, és a párt díszelnökévé választották.

9 Perczel Dezső 1139, ellenlábasa 1088 szavazatot szerzett. 7 Az összeférhetetlenség jogi alapját az a tény jelentette, hogy Perczel Dezső királyi kegyelemből történt nyugdíj felemelés címén kegydíjat élvez. Ilyen eset az 1901. évi 24. tc. 3.§ 4. pontja szerint nem egyeztethető össze a képviselőséggel. Valójában a király méltányosságból, a fél kérelmére, közszolgálatnak minősítette azt az időt is, amely Perczel Dezső vármegyei szolgálata és minisztersége között eltelt. 8 Révai Nagy Lexikona XV./324. p „ 1906-1909 közt visszavonult a közélettől" 9 1913. január 20.