Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Gaál Zsuzsa: A dzsentri születése Magyarországon

mértékben burjánzott az uzsoraüzlet. Dőry Mihály a törvényszéki iratok tanúsága szerint a megengedett 5 % helyett, 12 %-ot fizetett egyik hitelezőjének. A viszonyokat jól jellemzi, hogy a több mint kétszeres kamat még nem is számított drága kölcsönnek, hisz számos olyan adat áll rendelkezésre, ami szerint az anyagilag megszorult birtokosok az előbbi példában említettnél lényegesen rosszabb feltételek mellett is vettek fel hiteleket. Csapó Vilmos a csődjét megelőző években 50-100%-os kamatozású váltókat is aláírt, valamint hatalmas összegeket fizetett ki felnemmondási ígértekre is. E korszakban általános a közvélekedés, hogy az uzsora törvény voltaképp az uzsorásoknak kedvezett. Az országosan tapasztalt visszaélésekről a Pesti Napló is több alkalommal hírt adott: 1858 tavaszán például arról tudósított, hogy egy birtokos kénytelen volt ugyanattól az uzsorástól, aki váltóképességénél fogva 4% mellett vett fel kölcsönt a banktól, 80-100%-os kamatra 38 pénzt kérni. Az 1850-es évek második felében a megváltozott viszonyok nagymértékben felerősítették a középbirtokos nemesség már évtizedekkel korábban meginduló differenciálódását. A romló piaci feltételek valamint a moratórium megszüntetését követő fokozódó pénzügyi nehézségek ugyanis eltérő módon érintették az egyes középbirtokos családokat. A reformkor „gazdasági elitje" nemcsak hogy túlélte a nehéz időszakot, hanem összességében még meg is erősödve került ki belőle. Ok azok a gazdálkodók, akik az általánosan tapasztalt pénzhiány ellenére képesek termelésük finanszírozására, sőt tartalékaiknak köszönhetően várni is tudnak, hogy terményeiket minél kedvezőbb áron értékesíthessék. A gabona konjunktúrában rejlő lehetőségekkel is okosabban éltek, mint társaik többsége, nem álltak át az egyoldalú, földet szipolyozó szemtermelésre, hanem a hosszú távú érdekeikre ügyelve intenzív gazdálkodásra törekedtek. Gindly Rudolf tengelici birtokán jelentős beruházásokat tett, új gazdasági épületeket emelt, juhokat, marhákat, sertéseket vásárolt. A gazdálkodás intenzivitását jelzi, hogy az 1850-es évekre az uradalomban száműzték az ugart, a tráTMÖLTsz.i. 1859/111/72 TMÖL Csapó cs.i. 8 .dob. 135. pali. Pesti Napló, 1858. márc.18.