Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Gaál Zsuzsa: A dzsentri születése Magyarországon
A megterhelt birtokok tulajdonosait két csoportra oszthatjuk. Kisebb részük a felvett hiteleket később megtérülő beruházásokba fektette, a kamatokat, majd a tőkét rendszeresen törlesztette. Más részük viszont kevésbé szerencsés kézzel nyúlt a pénzhez: a kölcsönt korábbi tartozásaik kiegyenlítésére, át nem gondolt birtokvásárlásokra fordította, gyakran egész egyszerűen felélte. Mindez oda vezetett, hogy a középbirtokos nemesi családok jelentős, bár nem számszerűsíthető része a 19. sz. 30-as 40-es éveire az anyagi ellehetetlenülés határára ért, estenként teljesen tönkre is ment. Ez akkor is így igaz, ha ezt a kortársak nem látták olyan világosan, mint a múltra visszatekintő történész. A feudális jog ugyanis sok tekintetben elfedte a valós helyzetet az érintettek előtt. Ezért aztán nem véletlen, hogy a nemesség anyagi romlását ecsetelő kortársi publikációk csak az 1870-es években szaporodtak el, s a szerzők egy része a válság kezdetét akkor is elsősorban az 1848-as változásokhoz kötötte, s nem vette észre, hogy a forradalom törvényhozása csak felgyorsította nem pedig elindította a nemesség anyagi ellehetetlenüléséhez vezető folyamatot. 10 A 19. sz elején meginduló változásoknak azonban nemcsak vesztesei, hanem nyertesei is voltak. A napóleoni háborúk gabonakonjunktúrájának idején a középbirtokos nemesség egy része, szakítva a kizárólag robotoltatáson és terménybeszolgáltatáson alapuló hagyományos gazdálkodással, eredményesen bekapcsolódott az árutermelésbe. A Tolna megyei középbirtokos nemesség tagjai közül az élenjárók közé tartozott Csapó Dániel, Bezerédj István, Gindly Antal, Sztankovánszky Imre valamint a gyönki közbirtokosság köréből Vizsolyi Gusztáv és Magyari-Kossa Sámuel. Az eredményes gazdálkodást kétségkívül nagy-mértékben befolyásolták olyan obejktív adottságok, mint a birtok fekvése, a talaj minősége vagy az úrbéres földek allódiumhoz viszonyított aránya. Meggyőződésünk szerint azonban hasonlóan fontos szerepe volt azoknak az egyénenként árnyalható, de mégis közös vonáSzücsi, 1910. 181-183. A magyar dzsentri kialakulását a nemesi előjogok elvesztéséhez köti. Asbóth, 1892. 14. p. A válság okát abban látja, hogy az átalakulás nem szerves fejlődés következményeként, hanem forradalom útján következett be, ami egyik pillanatról a másikra megváltoztatta az egész osztály létfeltételeit.
