Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Gaál Zsuzsa: A dzsentri születése Magyarországon
Dr. Gaál Zsuzsa A DZSENTRI SZÜLETÉSE AZ ÁTMENET ÉVEI ÉS A VÁLSÁG KIBONTAKOZÁSA Magyarország polgári átalakulásában az 1848-as forradalom meghatározó jelentőségű, a folyamat maga azonban jóval korábban indult el: a hosszúra nyúló 19. sz. elején, amelynek kezdetéta hagyományos kronológiai számítással szemben - valamivel korábbra, az 1790-es évekre tennénk. 1 A „kalapos király" uralkodói évtizede alatt a dolgok ugyanis visszafordíthatatlanul megváltoztak: a gazdaság és a társadalom, ha lassan is, de végre új irányba mozdult. A feudális rendszeren belül annak kereteit feszegető változások érlelődtek, amelyek erejét 48 forradalmánál is ékesebben bizonyítja, hogy a rákövetkező bukás sem törte meg igazán az átalakulás folyamát. Hosszú idő után végre felnőhetett a polgári Magyarország, melynek bölcsője azonban a század első felében ringott. A szabadságharc bukása utáni időszak gazdasági, társadalmi fejlődésének számos jellegzetessége is e korszakra vezethető vissza. A később dzsentrivé szegényedő, jómódú középbirtokos nemesség válsága csakúgy innen eredeztethető, mint ahogy sok tekintetben eldőlt az is, hogy kik lehetnek majd azok, akik az átalakulással járó kihívásokra adekvát válaszokat adnak. A vizsgálatunk tárgyát képező középbirtokos családok - elenyésző kivétellel - a török elleni felszabadító háborúk utáni időszakban érkeztek Tolna megyébe többnyire az ország hódoltságon kívül eső, Ny - Eny-i vidékeiről. Az adományozás, vásárlás, örökség vagy házasság révén szerzett jószágaik a megye összterületének kb. 20 %-ra terjedtek ki. 2 . A birtokszerzés első hulláma a század közepe tájára zárult le, az ezt követő időszakban már csak örökösödés, illetve házasság révén bővült a birtokosok köre. Szabályt erősítő kivétel Bartal György, aki 1837-ben Magyarország 1 Csorba, 2000. 9. p. 2 Glósz, 1991. 13. p.
