Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...

ge, ami jelzi azt, hogy a népképviselet elvének korlátozott érvényesülése mellett a dualizmuskori megyebizottságok összetétele gyakran a korabeli képviselőválasztások eredményeiben tükröződő erőviszonyokat sem képezte le. Míg a dualizmus korában tartott országgyűlési képviselőválasztások során a függetlenségi ellenzék többször került többségbe - ez a legegyértelműbben épp az 1906. évi választáson történt meg, mikor a függetlenségi párt Tolna megye mind a hat kerültét elhódította - megyénkben, addig a törvényhatósági bizottságban ez sosem nem történt meg. 15 Ha az 1870-ben létrejött szabályozás, a vármegye polgárosításának, a népképviselet elvének bármily korlátok közötti érvényesítésének eredményeit akarjuk számba venni, akkor elsődlegesen a dualizmus kori megyebizottság társadalmi összetételét kell megvizsgálnunk. Itt ugyanis az 1848 előtti megyéhez képest óriási, történeti léptékű változás történt. A hat évszázados történeti hagyományra visszatekintő nemesi vármegye eltörlése a születési jogok meghaladását vonta maga után. A vármegye életében, irányításában az addig privilegizált nemességgel ettől kezdve ugyanazon jogon vettek részt a korábban ebből kizárt polgári, paraszti (nem olyan rég még jobbágyi) rétegek, vagy a svábság, zsidóság képviselői, tagjai. Természetesen a vármegye irányítása a gyakorlatban továbbra is az azt korábban is irányító középbirtokosság kezében maradt, és ez a dualizmus végéig alapvetően nem is változott. A törvényhatósági bizottságban a virilizmus automatikusan biztosította a helyüket. Az 1870-es évek virilis - a legnagyobb adófizetők jegyzékeinek elején a grófokat, Apponyi Rudolfot, Károlyt, Széchényi Sándort illetve Pejachevich Lászlót a reformkorban a megye életében már szerepet vivő családok tagjai követték: Dőry, Szeniczey, Hanzély, Gindly, Vizsolyi, Sztankovánszky, Inkey, Szévald, Bartal, Kurtz, Augusz, Jeszenszky, Perczel, stb..

16 A dua15 GAÁL Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztások Tolna megyében (1875-1905). In. Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve XII., Szekszárd, 1984. 207. p. 16 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL) Alispáni iratok (AI) 1001/1874. A reformkori középbirokos családokra ld. GLÓSZ JÓZSEF: Tolna megye középbirokos nemességének anyagi viszonyai a 19. század első felében. In: Wosinsky Mór Múzeum évkönyve XVI., Szekszárd, 1991. különö-