Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...

sebb néprétegek "játékszerének" kitenni azt. A kormány szempontjából a vármegyék fontosságát egyrészt politikai jogaik, szerepük adta, melynek jelentősége leginkább az 1905-1906. évi alkotmányos válság idején mutatkozott meg, így megyénk esetében is, másrészt az, hogy a vármegyék az állami közigazgatás szempontjából is nélkülözhetetlen szerepet játszottak. Mint láthatjuk, a polgári vármegyék szervezésekor a törvény alkotói mindent megettek, hogy a megyékben higgadt, a kiépülő polgári berendezkedést konszolidáló, az ország kiegyezésben foglalt közjogi berendezkedését elfogadó, és kormányhoz lehetőleg lojális többség jöjjön létre. A virilizmus intézményén, a felnőtt férfi népességnek csak körülbelül negyedét érintő szük választójogon túl ezt volt hívatva garantálni, hogy a megválasztott képviselők hat évre szóló mandátumával szemben a törvényhatósági választásokra háromévenként került sor. Ezzel is elősegítve a törvényhatósági bizottságban a stabilitás fenntartását, hiszen ezáltal felére csökkentették a választás útján egy alkalommal bekerülők számát, Tolna megye esetében ez 110 fő, így szűrvén meg az előnytelen aktuálpolitikai hatások erőteljesebb érvényesülését. Tolna megye dualizmus kori törvényhatósági választásairól, annak szabályozásáról, gyakorlatáról, a választókerületek beosztásáról, a választók összetételéről ezúttal bővebben nem szólnék, mert arról a Levéltár könyvsorozatának utolsó, X. kötetében megjelent tanulmányomban részletesen lehet olvasni. 11 Ellenben a hátralévő időben szólni kívánok Tolna megyének a fenti módon kialakult dualizmuskori törvényhatósági bizottságainak, vagy más néven megyebizottságainak összetételéről, szerepéről. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy az 1870. évi törvény alkotóinak óvatossága Tolna megye esetében nem bizonyult alaptalannak. Az első, 1872-ben megalakult megyebizottság kormánypártiságát csak a virilisták biztosították, mivel a választás Az 1886-ban megalkotott második törvényhatósági (1886:XXI. tc.) törvény ennek megfelelően csorbította a megyék jogait: többek közt korlátozta a vármegyék felirati jogát, kiszélesítette a központi államhatalmat képviselő főispán jogkörét. SARLÓS BÉLA: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 151-162. p. 11 CSEKÖ 2002. 5-82. p.