Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Szögi László: A magyar levéltárügy évszázadai

És ez szerencséje a magyar történettudománynak, mert így ha átiratban is, ha másolatban is, de nagyon sok olyan oklevelünk maradt meg XV-XVI, vagy XIV. századi másolatban, aminek ere­detije akár XI-XIII. századi, már nem maradt ránk. De átiratok, amelyek hitelesek, egyébként megmaradtak, és így nagyon sok mindent tudunk a Mohács előtti Magyarország működéséről, és forrásairól. Talán azt említem itt még meg, hogy a királyi levéltár rendszeres működéséről az elmondottakon kívül is nagyon sok dokumentum áll rendelkezésünkre. Korvin János herceg, Mátyás törvénytelen fia mikor magával viszi a király kincstárából mind a korvinákat, vagy azok egy részét, mind a levéltárat, ekkor a ren­dek a vele kötött szerződésben alapvető pontként kötik ki, hogy adja vissza azokat az okleveleket, mert hiszen ehhez a magyar ál­lamnak, illetve a rendeknek különös érdeke fűződik. A korszak lezárásaként tulajdonképpen meg kell említeni a pusztulást. A magyar történelem egyik sajátos és legdöntőbb je­lensége az, hogy a X-XVII. század közötti korból rendkívül kevés anyag maradt ránk. Egy számmal hadd terheljem Önöket még, 1526 előttről az Or­szágos Levéltárban 107030 db oklevelet őriznek. Ez, hogyha az átírásokat is beleszámítom 160000 dokumentum, ezt kb. úgy tes­sék elképzelni, ha ehhez hozzá számítjuk, hogy a mai Magyaror­szágon talán még egy néhány tízezer oklevéllel ezt meg lehet tol­dani megyékben, városokban, egyházaknál található ilyen korú oklevelekkel, akkor sem jutunk nagyon túl a 200000 irat, vagy oklevél említésén. Ez nagyságrendben olyan, mint hogyha egy francia tartományi levéltár hasonló korú iratanyaga mennyisége lenne. Tehát sajnos a történelmi Magyarország egész területéről, bo­csánat inkább a mairól kb. annyi oklevél, dokumentum maradt meg, mint amennyi egy francia megyei levéltárban. Mielőtt még elszégyelnénk magunkat, azért két dolgot még hozzá kell tennem. A francia, német írásbeliség, természetesen 3-4 évszázaddal korábban kezdődött. Tehát természetes, hogy őnáluk sokkal több van. Egyrészt, másrészt azonban az a pusztítás, ami a magyar levéltári anyagot érte, az ott nem jelentkezett. Tehát azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom