Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

iparba, 17 %-a a mezőgazdaságba. Ez a megoszlás azzal magyarázható, hogy Magyarország hagyományos infrastruktúrája rendkívül fejletlen volt a nyugat- és közép-európai országokéhoz képest, s nem felelt meg egy modern gazdaság igényeinek (az angol ipari forradalom végbemehetett vasutak nélkül). 22 ezer km vasútvonal építése (a nagy vasútépítési láz időszakaiban több olyan év is volt, amikor 900 km. új vonalat adtak át a forgalomnak.), a korabeli Európa legnagyobb vízépítési munkálatai (A Duna, Tisza, a Körösök, stb. szabályozása, 3,8 millió hektárnyi terület ármentesítése, mindezt a kortársak joggal nevezték „második honfoglalásnak"), a fiumei kikötő korszerű kiépítése, valamint a városok közművesítése) óriási összegeket igényeltek. Ehhez vegyük hozzá azt a 7 milliárd arany koronát, amelyet a dualizmus korában köz- és lakóépületek emelésére, korszerűsítésére fordítottak. A kiegyezést követő gyors gazdasági növekedés korántsem volt magától értetődő, ehhez a gazdasági adottságokon, a hiányzó, vagy szűkösen jelen lévő termelési tényezők (tőke és szakképzett munkaerő) külső forrásokból való pótlásának kínálkozó lehetőségei mellett sikeres gazdaságpolitikai döntések is hozzájárultak. Mindezt jól mutatja a korabeli Olaszországgal való összehasonlítás. Az 1860-as években jött létre az egységes és független olasz királyság, amely nemzeti politikai céljainak megvalósulása után szintén a gazdasági növekedést, a nyugateurópai szinthez való felzárkózást tűzte ki legfontosabb céljául. Ennek ellenére az egy lakosra jutó hazai termék Olaszországban 1860 és 1896 között egyetlen lírával sem emelkedett, s csak a századfordulón indult meg a gazdasági növekedés. Az 1860-as évek végén Magyarországon az egy lakosra jutó hazai termék a fele, az egy lakosra jutó ipari termék pedig egy harmada volt az itáliainak. Az 1890-es évek közepére a magyar gazdaság mindkét mutató értékét tekintve elérte az olasz szintet. Mi volt az oka a két ország gazdasági fejlődése között mutatkozó ily lényeges különbségnek? Szerepet játszottak ebben az eltérő természeti adottságok, az alapvető nyersanyagokkal való ellátottság különbségei. A magyar gazdaság sikeres növekedésének fő tényezője azonban a Monarchia közös piaca volt, azaz korabeli kifejezéssel az Ausztriával kötött kereskedelmi és vámszövetség.