Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

iparba, 17 %-a a mezőgazdaságba. Ez a megoszlás azzal magya­rázható, hogy Magyarország hagyományos infrastruktúrája rend­kívül fejletlen volt a nyugat- és közép-európai országokéhoz ké­pest, s nem felelt meg egy modern gazdaság igényeinek (az angol ipari forradalom végbemehetett vasutak nélkül). 22 ezer km vas­útvonal építése (a nagy vasútépítési láz időszakaiban több olyan év is volt, amikor 900 km. új vonalat adtak át a forgalomnak.), a korabeli Európa legnagyobb vízépítési munkálatai (A Duna, Ti­sza, a Körösök, stb. szabályozása, 3,8 millió hektárnyi terület ár­mentesítése, mindezt a kortársak joggal nevezték „második hon­foglalásnak"), a fiumei kikötő korszerű kiépítése, valamint a váro­sok közművesítése) óriási összegeket igényeltek. Ehhez vegyük hozzá azt a 7 milliárd arany koronát, amelyet a dualizmus korában köz- és lakóépületek emelésére, korszerűsítésére fordítottak. A kiegyezést követő gyors gazdasági növekedés korántsem volt magától értetődő, ehhez a gazdasági adottságokon, a hiányzó, vagy szűkösen jelen lévő termelési tényezők (tőke és szakképzett munkaerő) külső forrásokból való pótlásának kínálkozó lehetősé­gei mellett sikeres gazdaságpolitikai döntések is hozzájárultak. Mindezt jól mutatja a korabeli Olaszországgal való összehasonlí­tás. Az 1860-as években jött létre az egységes és független olasz királyság, amely nemzeti politikai céljainak megvalósulása után szintén a gazdasági növekedést, a nyugateurópai szinthez való fel­zárkózást tűzte ki legfontosabb céljául. Ennek ellenére az egy la­kosra jutó hazai termék Olaszországban 1860 és 1896 között egyetlen lírával sem emelkedett, s csak a századfordulón indult meg a gazdasági növekedés. Az 1860-as évek végén Magyaror­szágon az egy lakosra jutó hazai termék a fele, az egy lakosra jutó ipari termék pedig egy harmada volt az itáliainak. Az 1890-es évek közepére a magyar gazdaság mindkét mutató értékét tekintve elérte az olasz szintet. Mi volt az oka a két ország gazdasági fejlődése között mutat­kozó ily lényeges különbségnek? Szerepet játszottak ebben az el­térő természeti adottságok, az alapvető nyersanyagokkal való ellá­tottság különbségei. A magyar gazdaság sikeres növekedésének fő tényezője azonban a Monarchia közös piaca volt, azaz korabeli kifejezéssel az Ausztriával kötött kereskedelmi és vámszövetség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom