Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában
Dr. Katus László HAZÁNK ÉS RÉGIÓNK A DUALIZMUS KORÁBAN A kiegyezés létrehozói reményteljes várakozással tekintettek Magyarország anyagi jövője elé, s az új rendszertől a gazdasági növekedés széles sodrású, gyors ütemű kibontakozását várták. Bőven idézhetnénk a kor vezető politikusainak - Deáknak, Andrássynak, Lónyay Menyhértnek vagy Gorove Istvánnak - a nyilatkozatait, amelyek mind azt hangsúlyozták, hogy a következő évtizedek legfontosabb feladata, hogy minden téren behozzuk az elmúlt évszázadok mulasztásait, s felzárkózzunk a vezető európai országokhoz. „ 1867-ben nyílt meg előttünk az alkotás és cselekvés korszaka, a szellemi fejlődés és az anyagi felvirágzás" lehetősége - írta Lónyay Menyhért, az első pénzügyminiszter. Mudrony Soma, az Országos Iparegyesület igazgatója úgy látta: „Minden arra mutat, hogy a nemzet gazdasági erői felébredtek, és mohó sietséggel akarják helyrepótolni a százados mulasztásokat. " A következő évtizedek igazolták e várakozásokat. A dualizmus kora kétségtelenül Magyarország addigi történelmének legdinamikusabb korszaka. Ezt a megállapítást igazolva látjuk akár a gazdasági növekedést, akár a népesség gyarapodását, akár a társadalmi változások ütemét, akár a kulturális intézményrendszer fejlődését, akár a mindennapi életviszonyok átalakulását, modernizálódását tekintjük. Még Szekfű Gyula is, aki egyébként a dualizmus időszakát — Trianon sokkjának hatása alatt — a hanyatlás korának tartja, elismeri, hogy akkor „a gazdaság és szellemi kultúra a Nyugathoz hasonló legszélesebb alapokon épült fel. " A magyar korona országainak lakossága 1869 és 1910 között 15,5 millióról 20,9 millióra növekedett, azaz 4 évtized alatt több mint 6 millióval (35 %-kal), annak ellenére, hogy a nagyarányú kivándorlás miatt a vándorlási veszteség 1,3 millió főt tett ki. 1880-tól nálunk is kibontakozott a modern demográfiai forradalom, azaz kezdetét vette a demográfiai átmenet a hagyományos agrártársadalmak népesedési viszonyaiból a modern ipari és városi társadalmak népesedési modelljébe. Az 1880 előtti fél évszázad-
