Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Dobos Gyula: Tolna Megye Levéltárának története
úgy gondolja, hogy pár év múlva e terv aktuális lehet, a hely erre kiválóan alkalmas. „Fejlődésünk e tekintetben reményekre jogosít" írja. 80 A levéltár megyei tanácsi fenntartásába kerülését követően, a Földhivatal elköltözött a vármegyeházáról. Az épület emeletén a keleti folyosóról nyíló valamennyi raktár a levéltár kezelésébe került. Ezzel megteremtődtek a kutatás és a közművelődési tevékenység kiszélesítésének feltételei. Az intézmény 12 fő elhelyezésére alkalmas önálló kutatóteremmel, nívósabb levéltári kiállításokhoz megfelelő kiállító helyiséggel gazdagodott. A következő, bár nem számottevő „területgyarapodást", a Szek81 1 * szard Járási Hivatal megszűnése jelentette. 1983-ban az emeleti a keresztfolyosótól a nyugati feljáratig levéltár lett. Az irodák többsége e szárnyba költözött. Korábbi helyükön raktárak létesültek. A teljesen szétszórva elhelyezett könyvállomány az újonnan kialakított könyvraktárba és az igazgatói irodából olvasóteremmé formált helyiségbe került. E terem egyaránt alkalmas kutatói, könyvtári, iskolai vagy kisebb más rendezvény pl. felolvasó ülés céljára. Ugyanekkor az iratátvételi kényszer miatt, átmeneti meg82 • oldásként , sajnos elcsúfítva a patinás épület folyosóit, dexion salgó polcos állványokra került félezer métert meghaladó irat. 1990-ben, hogy számos megye pártarchívumi irataihoz hasonlóan, ne kerüljön Budapestre az MSZMP Tolna Megyei Pártarchívumának 300 métert meghaladó gyűjteménye, dr. Farkas László főjegyző közreműködésével sikerült elhelyezésére a vármegyeház földszintje déli folyosóján 2 helyiséget megszereznünk. 83 Semmit nem 80 Az eltelt 50 év alatt sem épült új levéltár, bár tervek voltak és vannak. 81 Az eredeti elképzelésekben az épület funkciója távlatban közművelődési (levéltár, múzeum) feladatok ellátása lett volna. E terv hosszabb távra megoldotta volna a levéltár tárolási gondjait. A megvalósulást azonban alapjaiban módosította a városi tanács városkörnyéki feladatai növekedése miatti helyigénye. A levéltár problémáit csak növelte az a tény, hogy az alagsori (pince) helyiségeit is elvette a fenntartó megyei tanács és ott Vármegyeháza Borozó néven kötött nyitva tartású vendéglátó egység kialakítását engedélyezte. 82 Másfél évtizedig tartott. 83 A vármegyeháza tisztázatlan vegyes használatából adódik az a napjainkban is fennálló helyzet, hogy a levéltár két raktára között, az egykori Szekszárdi Járási Tanács VB. termében, Szekszárd Megyei Jogú Város irattára nyert elhelyezést. A városi irattárból juttatják a szekszárdi vöröset vagy fehéret