Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

8 mezőváros és 54 falu jelentése

Go

is látzanak, és azon holy, a hol temotőjök volt, most is rá tz temetőnek neveztetik, k- Méltó figyelmet érdemel a város petsét- jén lévő kettős torony, melynek ajtajában egy vitéz feltartott kardal áll, mely a régi hagyomány szerént azt jelenti, hogy régenten azon a helyen, a hol most a Királyi Sóó Ház áll, két tornyu templom lóvén, a midőn a török a keresztény templomokat feldúlta, elfoglalván országunknak ezen részét, ezen templomot egy magyar vitéz a feldulástól megmentette, azért is ezt örök emlékezetül 1090-'^ esztendőben a város petsóttyére felmett- zették.

11. Hogy van é erdeje, folyó vize, vagy tava? Erdeje egyéb nint- sen, mint a haszontalan homokban ültetett 3 darab erdőtske,

a melyben már nagy iparkodással gyümöltsöt kezdenek a lakosok szaporítani. Ismét vagyon két szigetetske a Dunába, melynek egyike a lakosoké lévén, abban is kevés tüzelőjük vagyon, mert a hol dombotska vagyon leginkább a tüzelőt ki irtyálc, és gyü- mölts fákat szaporítanak. Folyó vize vagyon a Duna vize, melyben hires tok és viza halászat vagyon, melyet a budai halászok árendában birnak, és azon drága jó halakat mind Budára fel hordják. Vagyon még közel a városhoz két tó is, melyben apróbb halak fogattatnak. Szőlő hegye ugyan nőin felette sok vagyon, a mely meneteles hegyen fekszik, bora pedig mint a fejér, mint a vöi'ös asztali bornak igen alkalmatos.

12. Hogy milyen a földje? rósz szerént hegyes, rész szerént róna, és nagy részben sovány, ritka, homokos, és igy terméketlen. Ezokjjmindazonáltal vizek elöntésének ki téve nintsenek,

13. Hogy mit termesztenek közönségesen a lakosok? Leginkább termesztenek kótzer búzát, tavaszi árpát, zabot, kukoritzát és raohart, minthogy a lakosoknak rétje nintson, tiszta búzát kevesebbet termesztenek, mert ezen sovány földbe nem igen bőven toréin. A szomszéd puszták Blőnaállás a Zirczy Apáturságó, Darats