Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-2­Az Egyed Antal-féle felmérés Hazánk történelmében a nemzeti tudat kialakulása szempont­jából a XVIII-ik század végétől 1848-ig terjedő időszak döntő és alapvetően meghatározó volt* A feudális körülmé­nyekből fakadó ellentmondások feloldására 1790-től a kor legjobbjai a "hazáért és haladásért" -gondolat jegyében keresték a megoldást* Érett az a felismerés, hogy lényeges változásoknak kell bekövetkezni a gazdálkodásban, a keres­kedelemben, a nyelvi és kulturális közösségekben egyaránt* A nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlan feltétele lett a modern polgári állam megteremtésének* A felvilágosodás korára jellemző változá­sok fontos szellemi és felfogásbeli előkészítői voltak an­nak a mind szélesebb és tudatosabb törekvésnek, amely refor­Q mokban látta kibontakozás útját* Egyidejűleg jelentkezett az európai piacokon való részvétel lehetősége annak felis­merésével, hogy a feudális termelési mód, a kereskedelmet sújtó szállítási nehézségek, a tőke hiánya és a belső piac szűk volta e lehetőségek kihasználásának súlyos akadályai* A helyzeten való változtatásban legjobban érdekeltté vált árutermelő nemesség progresszív erő lett a reformok utján és az alkotmányos kereteken belül maradó változások folya­matában* Tolna vármegyében az 1790-től eltelt fél évszázad alatt lényeges változások mentek végbe* Legszembetűnőbb a lakos­ság számának jelentős növekedése* Az 1787-es népszámláláskor 133*o85 fő volt az össznépesség, 1846-ban már 197*381 lakosa volt a vármegyének. /I/ Egyed Antal a nemes Tolna Vármegyének topographiai leírá­sában részletezi a lakosság megoszlását: A magyarok "es- mértető billagök a komolyság, pompa, elevenség, engedő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom