Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)
Az Egyed Antal-féle felmérés
-2 On. hazaiiui buzgósága következtében Tolnán állítatott fel egy kisdedovó-tanitólcat képező intézet, melly a jeles intézeti- igazgató Vargha István vezérlése alatt már eddig is több iáján keletkező magyarországi kisdedóvó intézetnek adott ügyes tanítókat. A képző intézetnek jelenleg - Írja Fényes Elek 1841-ben - segélydijazott kisdedóvó növendéke hat, saját költségén magát képező pedig egy van. "Beszámol a Szekszárdon működő kisdedóvó intézetről is és arról, hogy Földváron és Hő- gyészen kívül ugyanitt az irás, olvasás és számolás tanításán túl . ,Ta Deák Nyelv első esméretére is oktattatik a serdülő Ifjúság". /27/ 1793-ban és 181o-ben voltak olyan kezdeményezések, hogy Szekszárdon gimnázium létesüljön. A vármegye i is támogatta az elképzelést mindaddig, amig a Helytartó Tanács a tervet 1812-ben el nem utasította./28/ A községi jelentések hirt adnak póstáról, talp- és fakereskedésről, sorházról, vendégfogadóról, sóházról stb. A faddi "Inputaház" 1817 óta a jótevők adakozásaiból évente nyolc szegény, magatehetetlen emberről gondoskodott. Máza és környéke számára gazdaságilag sokat Ígért az uj kőszénbánya. A kőbányájukból kitermelt anyagot egyaránt felhasználták épület- és útépítéshez. Számos vízimalom forgott a Dunán. A Paks és környékén lévő 22 örletőhelyre messze vidékről hordták a lisztnek valót. Minden jelentősebb Dunamenti településnél működött rév. Országos összehasonlításban jól műveltnek számítottak a tolnai földek. A megye jóhirü mezőgazdasága mellett iparról alig beszélhetünk. Üzemként csak a szekszárdi selyemgombolyitót tartották számon. /29/ Mesteremberek legnagyobb számban Szekszárdon, Földváron, Pakson, Tolnán, Bonyhádon és Simontornyán éltek.
