Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-18 A mai értelembe vett népművelésről még nem beszélhetünk* Ugyanakkor országosan sok jelentős kezdeményezés időszaka ez* Művelődéstörténetünk a szervezett népművelés koraként tartja számon az 1825-189o-ig terjedő időszakot, melynek első szaka­szára a szervezetek, egyletek megalakulása, a közösségi gon­dolat megfogalmazása volt jellemző.* A nemzeti egység és a pol- gári átalakulás kulturális eszközökkel való megközelítése, az ismeretek terjesztésével a politikai harc előkészítése egyet jelentett a legfontosabb haladó törekvések összefonódásával, egymást felerősítő hatásával. ' Condorcet francia enciklopádista vetette fel először a nép­művelés^ ^gyakorlatának megszervezését, azt, hogy ennek szolgá­latába állítani a könyvtárt, a sajtót, a múzeumot és a szin- házat. Hogy Magyarországon a művelődés nemzeti ügy lehetett, elsősorban Széchenyi Istvánnak és olyan kortársaknak köszön­hető, mint például Vajda Péter, akik nagyon jól tudták, hogy nincs nemzeti' felemelkedés korszerű műveltség nélkül és vi­szont, s hogy nincs általános műveltség a kor színvonalán ál­ló természettudományi és technikai kultúra hijjón. A "népmű­velés" fogalom is ekkoí lesz közhasznú, valószínűleg Jósika Miklós irta le először. Tolnában a kereskedelmi útvonalaktól és hajóutaktól távolabbi községek lakói nem sokat tudhattak a világ dolgairól. Nincs egyetlen utalás sem arra, hogy* pl. rokonlátogatás űrügyén, vagy egy-egy nevezetes esemény alkalmával más községbeliekkel talál­koztak volna, Ezeket az alkalmakat inkább a vásárok és a pia­cozás kínálták, ami foglalkozásonként eltérően, de a mesterség­gel együtt járt. A dologidőn kívüli elfoglaltságok között - Pilist kivéve - nem említik sehol, hogy a lakosok között bárki is olvasna. Itt kell megjegyeznünk - és ezzel valamelyest magyarázható is a dolog -

Next

/
Oldalképek
Tartalom