Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-loNagy gondot jelentett minden családban, ha "következik azon idő, midőn jobbágynak 7-8 éves korig íelserdült gyermekét iskoláztatnia kellene.- olvasható a Társalkodó egyik irásá- .ban, majd igy folytatja; "Ah, ugyan de miből! nincs ruha, nic3 könyv, nincs költség, melyből a tanitót fizesse.... A mostani téli hónapokbani időjárás a kevésbé jobb állapotú jobbágy gyermeknél csak arra való, hogy mit télen által tanult, legyen mit nyárom a libák, bárányok, ökrök, lovak őrzése mellett elfelejtenie. Innen van, hogy mire megemberesedik, elmondja u- gyan, hogy télen járt iskolába, de azért nevét leirni, vagy imakönyvéuél egyebet olvasni még nem tud.

Szomorú, valóban szomorú állapot ez! s csuda e azután, ha a paraszt gyermek kis korától fogva barmok mellett pajkos sa- hanczok közt növekedve, 3zilajabb, vadabb lesz, mint őrzött csikaja, butább, mint íiszeje, vagy tinaja?"/13«/

A községi válaszok mindegyike tartalmazza a télen iskolába járó tanulók számát. A nyáron is járókét csak a fele település jelenti, de ezekkel a számokkal is óvatosan kell bánni.

Azok a községek, amelyek nem közlik a nyári tanuló-létszámot, megjegyzik, hogy "főleg télen", "nyáron kevesen", "nyáron alig". Pl. Szálka azt is jelzi, hogy az "alig" alatt 193 gyermekből 1-2 tanulót kell csupán érteni. Várdombról 73 tanulóból 6-8 nyári iskolásról Írnak, Kisvejke, Lengyel, Závod jelentéséből pedig az derül ki, hogy a gyerekek "csak télen" járnak iskolába.

Mindezeket figyelembe véve megközelitő pontossággal arra a következtetésre lehet jutni, hogy

a 8 mezővárosban télen 3814, nyáron 2900 fő,

az 54 faluban télen 7297, nyáron 2100 gyermek járt

iskolába. A 62 településen

éves átlagban télen 11100, nyáron 5000 fő volt a tanuló- létszám.