Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)
8 mezőváros és 54 falu jelentése
137 10. Olyas régi romladékok, vagy épületek nem találtatnak. 11. Erdeje mintegy 20 holdbul élló, és azis tsak most pléntáltatik. Vadja a nyulakon kívül /tmelyek már nagyobb siómmal elszaporodtak:/ nints. Folyó vize igen tsekély, de a melyet öt egy kerekű felültsapó malom vagyon rajta. Tava, hala és nádlása nints. Szőleje mintegy 300 kapósbul álló, melyek magos hegyeken feküsznek. Bora kivált az úgy nevezett öreg és Csokaföi hegyeken különösen jó terem, vagyon fehér és vörös, és ez mind a két rószbéli tartós és állandós, 12. Földgye leginkább hegyes és sovány, a víz öntésnek annyira a mennyire ki téve nintsenek. Rétje a zápor által gyakortább el öntetik. 13. Ezen lakosok közönysógeson búzát, zabot, kukurltzát, kolompárt és hajdinát termesztenek. Legnagyobb foglalatosságok a szőlőbe való munkálkodás. Sem pusztája, sem ménese és gúlája, úgy birka tenyésztése nints. Semmi olyas nyilványos intézetek nintsenek, egyéb a kösségnek Szj Mihály naptul fogva Szj György napig való bormérés, és ozls olyas helység lakosának házánál tartatik. 15. Ezen helység korosabb lakosi leginkább a szőlő hegyen, a midőn már jó savanyo borok vagyon, találják mulatságokat az ivásba, A fiatalsága pedig a marha őrzésbe, tsür játékba és duda mellett való tántzba. ló. Ezen helység egészlen rendetlenül öszve gödrökbe és likakba vagyon épitve, tsak egy rendes utzája vagyon, két nagy hegy közt fekszik, egyéberánt egészséges tájék. 17. Ezen 182 8/9 katonai esztendőre 29^ f. 32 x katonai adót fizet. A Méltóségos Uraságnak két osztály földjébül a kilentzedlkét, egy osztály földjébül pedig kilentz és tizedikét ad'ja, jpo 18, Ezen helységben vagyon két zsidó pár, a mint is sub N. 6 emli- tém, 13 lelket tészen, és egy czigóny pár, 5 lélekbül álló.
