Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
A szülőhely vonzásában
A Szent László hősköltemény L Béla királynak és feleségének, a lengyel Richezának fiáról,Szekszárd védőszentjéről szól, 12 énekben elbeszélve. A Szekszárd határába helyezett hősköltemény történelmi alapja a Garai és Hunyadi közt folyt ütközet 1441-ben. Más történészek a csata helyszínét Báta és Bátaszék között jelölik meg. Gyermekkorában Garay a mára elfelejtett nevű utcákat járva gyűjtötte emlékeit, járta a patakpartot és a domboldalakat, a verseiben vissza-vissza köszönő szép helyeket. A Domb utca, a Kenderváros, a Vásár utca, Pándzsó és a többi; anyja meséivel színesítve mozgatta költőnk fantáziáját, amikor a vár, Béla király, a kolostor, vagy a Csörgető(tó) emlékére írt romantikus rímeket. A csatában mint oroszlán olly erős, Rettenetes, győzedelmes volt a hős, Béke napján, a tanácsban, trónuson Bölcsességgel s ésszel győzött a bajon... Ezer nyolcszáz ötvenketőt írt kezem, A midőn mindezeket följegyezem, Vajha kétszer ennyi év után is még Nemzetemnél, mint ma, ünnepeltessék. És akadjon nagy nevére érdemes Érdemesb, mint én valék, új énekes, Ki dalával hét országra vigye szét A magyarnak n a g y s Lászlónak* szent nevét.84 Szülővárosát megidéző költészetében ismerős helyek és események jelennek meg, sokszor valós történelmi emlékekre építve, de nem egyszer a mese világába repítve az olvasót. A pajzskészítő mesterségre utaló Csatár földrajzi névként is fennmaradt. Garay hőskölteményében Hunyadi egyik dicső győzelmének helye, ahol az idő, a háború és a rege, a meseszerű történet hármasa fogja közre a cselekményt. A nagy szilfára történő utalás már újabb kori emléket, Béri Balogh Ádámnak, Szekszárd határában, a Cinka patak melletti elfogatásának helyét idézi meg.85 Áll gyönyörű síkság dúsan koszorúzva vetéssel, És koszorúzva vidám fűvel Szegszárdnak alatta. Ottan az ős hegylánc mint fáradt saskeselyű ül S délre határt őriz: keleten kanyar árku mederben Sárosán és feketén hömpölyg el fürge halakkal S holtok után piruló rákokkal gazdagon a Sár; Közben a róna Csatár* terjed, s közepette Csatárnak Százados ágaival terepély nagy szilfa tenyészik. Ott mikor a szelíd éj csillag-köpenyében előjő, S a halovány holdnak játékos fénye világít: Nesztelen éjeken át bájos tündéri lepelben A moh-szakállú I d ő, a tépett s véresen-ékes H á b o r ú, s illatozó fürtökkel a szép Reg e járnak; Sokszor alád ülnek fáradtan tiszteletes fa! S lassú nyögő panaszon sínak, suttogva beszélnek Hárman hárommal: veled és a száraz avarral,...86 Garay kötődése sohasem szűnt meg Szekszárd* iránt. Vonzotta a táj, a sok gyermekkori emlék és mindazoknak a történelmi mondáknak, meséknek világa, amelyek sajátos színt adtak historikus költészetének. Szülőföldjéről is szól az Árpádok versciklus. Hatalmas lélegzetű hőskölteménye itt is a szerzetesek szekszárdi kolostorát és 84 Szent László. Hősköltemény. Garay, 1854. 657-908. p. Részlet. 85 1710. október 29. 86 Csatár. Hősköltemény tíz képben. Bemenetel. Garay, 1854.499-655. p. Részlet. 28 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei
