Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
Szabad választó Jó kedvű pórfi, Szegény legény, Szabad hazában Születtem én. Szabad hazában Szabadtalan, Jogom kevéske, De mégis van. S ha nincs is épen Szólásjogom, Földét adótlan Nem bírhatom. Ha tetszésemre Határt, hidat Átmenni sorsom Jogot nem ad. Ha mindenekben Korlátoltatom, Van mégis egyben Saját jogom. S ebben kívántam Szabad maradni: Gyűrűmet ollyan Leánynak adni, Kit, távol lévén Más érdekek, Saját tetszésemre Választa meg. A Regélő hetente kétszer megjelenő első magyar képes divatlap (1833-tól), Honművész c. irodalmi melléklettel. Garay a Mátray Gábortól átvett vállalkozást Regélő Pesti Divatlap címmel folytatta (1842), majd tovább adta Erdélyi Jánosnak. újra harczra szálltak okoskodó bölcsességem ellen, míg újra meg nem verettetének említett barátunknak egy édes Apáéhoz hasonló levele által, de ez már igazi ágyútelep volt, s most már én is elmondhatom, hogy szent a béke, mert a harmadik kísérlet, t. i. Kristofek Feri itt léte, sőt meghívása sem bírta őket új tűzbe hozni. S most már egyetlen vágyok csak az, hogy édes Mamánk jöjjön tehát fel hozzájok, a mint ezt nekünk édes Papa említett levelében, ünnepélyesen megígérte. Szabad legyen tehát még egyszer mindnyájunknak egyesíteni kéréseinket, hogy a Mama minden esetre s okvetlenül megörvendeztessen bennünket a jelen augusztusi vásárra mindnyájunktól annyira óhajtott jelenlétével. Ne sajnáljon egy kis kellemetlenséget, miilyennel illy utazás minden esetre jár, szerető gyermekei s unokái bizonyára ki fogják neki pótolni azt, s én apai parolámra mondom, hogy olly két kis fickót, mint Ákos és Giza, hét vármegyében nem talál. Ez utóbbi maga az élet és egészség, az első pedig a szegszárdi nagymama emlegetésével alszik el és ébred fel. De még a nagypapáját sem felejtette el, úgy emlékezik róla s czukrairól, mintha csak tegnap ment volna el - sokáig nem akarta hinni, hogy elment, reggel felébredvén mindjárt kereste: hol a nagypapa, Budára ment? Czukrot hoz Ákinak? stb. De visszatérvén mamára, komolyan és szeretve kérjük, hogy mindenesetre gőzösön, vagy legalább kocsin jöjjön fel, s e kérésünkhez, ha épen tegnap nem kellett volna szállást fizetni, egy öt pengőst csatolnánk, de ha ezt nem is tehetjük most, mire feljön, itt biztosan számolhat reá, hogy látogatásával csak úgy örvendeztet meg bennünket teljesen, ha azt egészen a mi költségünkön teendi; a visszamenetelt mindenesetre. Még egyszer! - mi mamát már úgy tekintjük mint ha itt volna. A mi ügyünket illeti a kir. táblánál, Simon Florent262 úr már elolvasta a neki átadott irományokat, a perbeni eljárást készséggel elvállalta s fogadta, a mint hogy a pert már ki is kérte, s annak kivonatával - a mint magam szemeivel meggyőződtem, épen tegnap előtt lévén nála utóbbszor - már foglalatos juratusa, a véleményt azonban maga fogja készíteni, s mind ezt a Szt. Istváni terminusra elkészíti ugyan, de értekezvén Osztroluczky ő nagyságával, magát, a per referáltatását Sz. Márton előtt még sem ígérhetni. Legyen egyébiránt meggyőződve édes apánk - hogy semmi el nem fog mulasztatni s még nem is mulasztatott. Simon egészen más ember, mint az eddigiek — s én igen hiszem, hogy valahára czélt érünk. Nem olly kielégítő az, mit Darvasról írhatok; csak hogy egyszer otthon leltem s személyesen ismerem; úgy hiszem mentegetőzésein nem sokára kifogok, s legalább az irományokat kézhez kapom. Az 50 forintot már úgy is elvitte a fergeteg. Egyéb újdonságokat nem írhatok, mint még azt, hogy Lucza hugomasszony - Schajermanné — itt ben volt Pesten kis leánykájával együtt, s meglátogatott bennünket, félig meddig azt remélvén, hogy Fáni már itt van nálunk, honnan magával elviendi. Ninát eleget csalogatta, még fürdőbe s színházba is elvitte - de Nina úgy áll mint a mátrai kőszál oldalunk mellett. Nina nagyon köszöni a sok szegszárdi, érdekes újságokat. Alajos panasza azonban igen alaptalan, én neki, mindjárt édes apa elindulása után egy hosszú, kimerítő s mondhatom meleg levelet írtam - megszakadásról vagy részemről neheztelés-haragról szó sincs, s ő vegye lelkére édes jó anyánknak elsírt könnyeit! Épen zárni akartam levelemet, midőn azon hír terjed el Bécsből, hogy a Regélő* privilégiumát263 - megkaptam. Ez azonban még nem kétszerkettő, de hihetőleg még is úgy lesz. Én a jövő hét elején aligha Bécsbe nem megyek, a kegyességet megkö262 Garay János csődperében eljáró ügyvéd. 263 a lap kiadásának kizárólagos jogát 94 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-L853
