Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
GRÓF TELEKI JÓZSEFTŐL240 Garay Jánosról több ábrázolás maradt fenn. Közülük a legismertebb a Kovács Mihály festménye nyomán készült rajz Barabás Miklóstól, mely a Ney Ferenc által szerkesztett Garay János összes költeményei című összefoglaló kötetben jelent meg 1854-ben. Gergely János rajza a Garay János válogatott munkái c. kötetet díszíti (Bp. 1904.) a Remekírók Képes Könyvtára sorozat 25. kötetében. Ehhez a könyvhöz rajzokat készített Garay Antal fia Ákos grafikusművész, az egyik (54. lap) a gőzhajón utazó költőt ábrázolja. Garay János testvére, Alajos ceruzával rajzolta le bátyját, ezt az ábrázolást először Bodnár István közölte az 1898-as szekszárdi szoboravatásra megjelent Garay Album című díszkiadásban. Garay hosszú listába szedve művei adatait, részletes és pontos leltárral válaszolt az Akadémia felhívására. a Tekintetes Úrnak köteles szolgája Gróf Teleki Jósef Elnök Budán julius 8.1840. 241 TmL. GJ. ir. 6. pali. 88 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853 A m. tud. társ. elnökétől Tekintetes Garay János urnák, mint a magyar tudós társaság’ levelező tagjának. Hivatalból Pesten Tekintetes Ür! Betelvén ez idén a magyar tudós társaság’ fennállásának első évtizede, az igazgatóság rendeléséből egy olly munka készül, mellynek czélja nem csak mint azt mi intézetünk eddigi állapotjáról s’ munkálatairól tartandó, rövid és tömött átnézetben előterjeszteni, hanem minden egyes tagot is külső állapotjánál és eddigi munkálatainál fogva a közönséggel megismertetni. Ennek következtében felszólítom a Tekintetes Urat* e levél vételétől számított két hét alatt a következő adatokat velem közölni: 1. Születése idejét, ennek, valamint nevelkedése helyeit, viselt hivatalait, tapasztalt meg tiszteltetéseit, netalán tett nagyobb utazásait s literatúrai vállalatait, szóval mindent, mi élete külsőségeit s főbb munkálatait illeti. 2. írói munkálatai lajstromát, éspedig: a) bármely nembéliek azok; b) bármely nyelven készültek; c) akár eredetiek, akár fordítások; d) akár külön és önállóan jelentek meg, akár folyó lapok, időszaki munkák és gyűjteményekben. És pedig: e) A’ melly munka külön jött ki, annak egész czímlapja, minden kihagyások nélkül, lemásoltassék, úgy a formátum is pontosan meg legyen határozva, kitéve, hány lapból áll a könyv, s itt a könyvnek két vagy több rendbeli lapozása volna, ezeknek külön följegyzéséről sem kell meg feledkezni. f) A mik folyóírásban, heti s eff. lapokban vagy gyűjteményes munkákban jelentek meg, azok szinte teljes czímöknél fogva felhordandók, s megjegyzendő, hol, melly évfolyamatban, kötetben, melly lapokon állanak: kivévén talán egészen apró, prosai v. verses darabokat, mellyekről elég általánosan megemlíteni, hogy e vagy ama munka e’ vagy illy munka e’ s ama kötetében, e’ vagy ama munka e’ s ez esztendei folyamatában, illy s illy apróbb dolgozatok jelentek meg. g) * Ha valamely munkából több kiadás jelent volna meg, ezek is csak úgy, mint az új munkák felhozandók, annak megjegyzésével: javított, bővített kiadás-e, vagy puszta újra nyomtatás. hí Nincsenek kizárva a névtelen vagy álnevű dolgozatok is, úgy, hogy a miket a szerző titkolni nem akar, azok, mint ha igaz neve alatt jelentek volna meg, az e) és f) pontokban említett mód szerint iratnak le, az álnév földjegyzésével együtt; ha ellenben még tovább is titkolni akarná, általánosan mondatik egy vagy több, illy meg illy tárgyú munkát írt, külön vagy folyóiratokban, ha tetszik ez utóbbiak megnevez- tethetnek. 241
