Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Garay János levelezése 1827-1853

SZÜLEIHEZ187 GARAY ALAJOSHOZ188 Munkácsy János, Garayhoz hasonlóan tragikusan rövid életű újság- és színműíró. Egyike a budai játékszínben 1833-tól rendsze­ressé vált előadások szerzőinek. Szerkesztője a Rajzolatoknak, melyet ő is felhasznált az Athenaeum és Bajza elleni szembenállásra. Érdeme az életképek műfaj felkarolása, melynek külön rovatot nyitva (1837) tette híressé pl. Rondaháti táblabíró alakját. Pest, junius 25kén 1837. Kedves Szüleim! Olly régen készülök már egy kis lerándulást tenni Szegszárdra, azon meleg vágyam teljesítésére, hogy kegyeteket olly sok idő s viszontagság után ismét láthassam, s a kegyetek szeretettel teljes körében minémükép újra felelevenüljön zsib­badt lelkem, s örömtelen keblem: de oly sanyarú évet, mint ez idei, már négy év óta nem tapasztaltam, semmiféle vállalkozásaim nem akarnak sikerülni s mintha a sors ellenem esküdt volna, minden visszásán ment, úgy hogy legforróbb vágyam mellett is; csak itthon kéntelenítettem mindig maradni. Ezen régtől fogva való készülés oka annak is, hogy már jó ideje levelet sem írtam kegyeteknek, mert magam kíván... (hiányzik) a levél lenni, de mint, mondám... (hi­ányzik) jött valami közbe. Most azonban egy kis alkut kötöttem... (hiányzik) könyvárussal, s örömmel je­lentem kegyeteknek, hogy júliusnak vagy llkén vagy 23-kán elindulok Pestről kegye­teket egy pár napra meglátogatandó. Gyermekesen örülök már előre e négy évtől óta óhajtott vágyam teljesedésének, s meg vagyok győződve hogy nem kisebb örömmel fogadandnak el engem, mint a minő örömmel siet karjaikba Kedves Szüleimnek engedelmes fiuk Muki Pestről Tisztelendő Garay Alajos Urnák, Pécs megyebeli 2d. évi nevendék papnak Pécsett Pest, szept. 28kán 1837. Kedves Öcsém, Mire levelem hozzátok ér, bizonyára már elhagytad az atyai házat, s így legjobbnak tartom, neked egyenesen Pécsre küldeni ez egy pár sort, mellyeket Babócsay Pál189 ur, másodévi törvény hallgató szívessége által kapsz kézhez. Fogadd őt szívesen s ha lehet legyetek barátokká; neki igen nagy kedve telnék benne, ha az év múltával közitekbe fogadtatnék - már azt is ki calculálta, hogy együtt fognátok első miséteket mondnai — minthogy a mint mondja szárazkáplánkodni fogsz jó ideig, de ez majd elválik. Eszembe jut ennél az, mit ittlétedkor társaidrul és helyzetedről velem közlöttél; én megint csak azt mondom, mit akkor mondottam:„tűrj.” Meg van édes öcsém min­den állapotnak a maga kellemes és kellemetlen oldala, - s egy pálya, minden nehézség nélkül, nem is méltó a megfutásra. Az erény és lélekerő csak küzdelem közt fejelhetik ki. A gyáva fele úton visszaborzad, de a férfiú a sors s körülmények csapásait keblébe temeti, - s általok edződik meg. Barátom! A férfi kebel nagy erővel bírhat, hidd el nekem, ha - magában bízni tanult. Azért légy jó kedvvel, - hajulj meg ott, hol meg kell hajulni, de azért lecsapott fővel s hunyászkodva nem fogsz járni — mert Isten az ember fejét azért tévé vállaira, hogy egyenesen hordozza. Nyúlj kebledbe, s ha ott vigasztalást és megnyugvást lelsz - te vagy az erősebb. - De sapienti sat! Mit Rondaháti felől írtál, azt igen szívesen vettük mind ketten, Munkácsy* és én, s legkisebb aggodalommal se légy magad iránt, - mi rólad úgysem tettük fel - de vá­laszt az egész dolog nem érdemel; hiszen éppen azért nyomattuk ki a levelet, hogy az saját íróját csúfítsa meg, - okos ember átlátja, hogy végre is nem a szerkesztő hanem 187 TmL. GJ. ír. 719. Sérült, hiányos. 188 TmL. GJ. ír. 720. 189 Babócsai Máriának, GJ. második feleségének a testvére. 70 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853

Next

/
Oldalképek
Tartalom