Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Garay János szerelmei

GARAY JÁNOS SZERELMEI

A magyar irodalom és költészet nagyjairól készült életrajzi könyvek, a munkásságuk javát közre adó kötetek mellett mindig szívet melengető érzés forgatni a talán elfogult, szorosabban magához ölelő szeretet megnyilvánulásait, a szülőhely tisztelgő és fejet hajtó emlékkönyveit. Garay Jánosról (Szekszárd, 1812. október 10. - Pest, 1853. november 5.) már a halála utáni évben összes költeményei alcímmel, életrajzzal gazdagított kötet jelent meg. Később kiderült, az összes költemény nem valós közlés. A szerző 1848/49. évekből való forradalmi költészetéből hiányzott minden fontos műve.

Később lassan pótolták a hiányt. Ezt a törekvést próbálta szolgálni a költő szülővárosa, Szekszárd is. Az első alkalom akkor kínálkozott erre, amikor 41 évig tartó gyűjtés eredményeként - ennyi évet élt Garay János - díszes ünnepség keretében felavathatták szobrát a város főterén.1 Szekszárd újságja elsősorban Garay levelezéséből adott részleteket.2 1956-ban volt vállalkozó szellemi erő és kiadási szándék a szülővárosban egy nagyobb lélegzetű Garay kötet megjelentetésére.3 Érdekes, hogy a szülőváros gimnáziumának első igazgatója, Wigand János* még aradi tanárként, 1880-ban tanulmányt írt Garay költészetéről.4

A Garay Emlékkönyv kiadásával a bicentenárium alkalmából kíván tisztelegni költő szülötte emléke és költészetének maradandó értékei előtt a szülőváros Szék- szárd, és a költő családi levelezését őrző megyei levéltár. A kiadók forráskötet közreadására vállalkoztak a mintegy másfél száz levélből, azok betűhű közlésével,5 a német nyelvű levelekkel és a fordításaikkal együtt. A levelek többségét Garay János írta a szüleihez, idős Garay Jánoshoz és Walter Zsuzsannához. Sok levél címzettje nővére Teréz és két húga, Franciska és Anna. Az elsőszülött fiú élénk levelezésben állott öcs- csévél, a szintén költői babérokra törő Alajossal. A gyűjtemény része a másik fiútestvérhez, Antalhoz írt néhány levél is. A forrásközlés sorra veszi a Petőfi Sándorhoz írt leveleket, a kapott leveleket Vörösmarty Mihálytól és Arany Jánostól. Garay a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagjaként állt levelező kapcsolatban Széchenyi Istvánnal, Teleki Józseffel és Toldy Ferenccel. Garay János és a család hagyatékaként olvashatók olyan levelek is, amelyek szereplői a kor irodalmi és kulturális közéletének szintén kiemelkedő alakjai voltak, köztük Bajzajózseftől Czuczor Gergelyen át Eötvös Józsefig, Fáy Andrástól Nagy Ignácig, Vachott Sándorig. Fennmaradt néhány olyan levél, melyeket özvegye, sz. Babócsay Mária írt a Garay rokonsággal folytatott levelezésekor. Példák tanúsága szerint Szekszárdon és Tolna megyében patrónusai voltak a diák, majd a fiatal költő Garaynak Csapó Dániel, Bezerédj István és Augusz Antal. E fejezet (7-37. oldal) jegyzeteiben található dátumok, azokra a közreadott levelekre vonatkoznak, melyekre hivatkozik a tanulmány írója.

Mindezek segítségével kaphatnak értelmet Garay János szerelmei; hazaszeretete, a költészet iránti elhivatottsága, szülőföldjéhez való kötődése és magánéletének szerelmei, családi köre.

1 Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898. június 5. Az ünnepre jelent meg a Garay Album. Szerk. Bodnár István. Budapest, 1898. (Továbbiakban Garay Album)

2 Szekszárd és Vidéke 1881-1882.

3 Garay János válogatott művei. Szerk. Kovács Antal, Szekszárd, 1956.

4 Wigand János: Garay János költészete. Arad, 1880. (Továbbiakban Wigand, 1880.)

5 A korabeli helyesírással, vagy a beteg Garay diktált levele, hibás leírással. A /.../ zárójelet a levélíró használta, a (...) zárójelet a szerkesztő.

A Tolna megyei Varsádról induló Wigand János (1856-1919) 1896-tól haláláig töltötte be Szekszárdon a gimnázium első főigazgatói tisztségét.

Az 1898-ban megjelent Garay Album szerkesztőjének, Bodnár Istvánnak a kérésére válaszolva, özv. Garayné Babócsay Mária megtagadta férje több levelének átadását közlésre. Véleménye szerint a magánlevelek nem tartoznak az olvasókra.

Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei« 7