Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
Toldy Ferenc akadémikus Garay számára az Orosz Józseffel és lapjával való együttműködés csalódással járt. Dezsényi Bélától tudjuk, Hogy Kossuthnak alig félszáz példányban terjesztett, másolt Országgyűlési Tudósítása (1832—1836) később Orosz segítségével készült nyomdai úton, amíg ő a trón és oltár védelmében át nem állt a politikai ellen-oldalra. Azonban legyenek e tüzeskedések megbocsátva s szívből megbocsátva ifjúságodnak s ne hidd hevedben, hogy csalhatlan vagy s irántam nem valál igazságtalan, midőn szívemnél támadtál meg. Én úgy hiszem, hogy épen az mutatja hozzád való hajlandóságom valódiságát, hogy veled így beszélek s nem máskép. Te engem alkalmasint igen is szigorú bírónak tartottál, midőn egyremásra figyel- meztetélek s a dolognak, mint minden ifjú, könnyű végét szeretvén azt gondolád: eh, ez így is megy! A versemet úgy is kinyomtatják, ha nem mérem is meg gondosan s nem rímelem is meg szorosan verseimet, ha gondolatomat félig főzöm is és faragom ki. De édes barátom, a ki neked illy verseidet kinyomtatja, az nem barátod; az csak a maga szükségét pótolja vele ki, s te a milly mértékben fogsz extensive226 nyerni abban vesztendesz intensivitásában227 dolgozatidnak, már pedig ki nem fog inkább ez utóbbiért küzdeni. Német költőket olvass és végy stúdiumul, édes barátom ne magyarokat, s ne kivált az újság lapi költőket s a Figyelmező bírálatira s ítéleteire - lyra dolgában kiváltképen Schedelre*228 - hallgass s ne Róthkrepfekre, Kis Ivánokra, ezek kontárok. Neked még most, mint látom, csaknem minden költő tetszik, te egy lelkesedéssel szólasz Kunossról és Pajerről; ég és föld! Iparkodjál önálló ítéletre szert tenni. De már felhagyok írásommal mert nagyon is praeceptori229 Bajza-hangom kezd lenni s te könnyen ezt is hidegségre magyaráznád. Találtam, hidd el, verseidben sok szépet is és rokon éreztem vele. De épen azért, mert látom, hogy van tehetséged, korhollak ott, hol hibáid nem a tehetség, hanem a gond, Studium és fáradozás hiányából eredni látom. Most még röviden azokra miket tőlem tudni kívánsz: A Hajnal születése második évében halt meg, még pedig örökre s egyedül azért, mert kiadó társam 200 forintban* csalt meg engem s én olly emberrel többé viszonyba nem lépek; de ha az Emlénybe írni akarsz, küld fel dolgozatidat minél előbb s egyenesen hozzám, a szerkesztésébe befolyásom lévén, felléptetlek, de csak úgy ficzkó, hajó munkát adsz; a Garay név alatt nem szabad fél-embernek fellépni az én kezem alatt; úgy szinte az Árvízkönyvbe is lesz befolyásom számodra. Kovacsóczky230 vállalatáról is kérdezősködöl, hisz már verseket is küldtél neki. De én azt mondom neked hogy az sem nagyszerű, sem kisszerű vállalat s hát nem jó mindenhová írni. A rajzolatokról mondjam meg Ítéletemet? Én még egy számát sem olvastam a jó Rajzolatoknak. Szemmel kell általában tartanunk, édes öcsém, az újságoknak vagy akármi folyóiratoknak menetelét, mellybe dolgozunk, s ha azok más vagy balirányt vesznek fel, mint melly a mienk, el kell tőlük válnunk, vagy bennök fel sem lépni. Lásd én a Hírnök buraujában fizetésért dolgoztam s mégsem léptem fel annyi csalfény ellenére is a Századunkban nevemmel; Rothkrepfnek pedig és Munkácsynak annak idején búcsút mondék stb. Végtanácsom az, hogy a szerelmi dalokkal egy kicsit csinnyábban bánjál, kocz- káztatni akarod e existentiádat, te tudod legjobban körülményeidet, - még függesz, még clericus vagy, egy rosszakarat - s te compromittálva vagy. Ne félj, nem késel el a nyomtatással; mindig jobb az, ha lyrai darabjaink az írószekrényben érik el nagykorúságukat, mint a sajtó kritikája által. Az érett gyümölcs jobb is, drágábban is kel. Tiszteld kedves, tiszteletre méltó szüleinket nevemben s csókold meg helyettem azon jó anya’ kezét, kit szeretettel nevezek mindenkor s azon sok viszontagságai alatt meghajlott ősz embert, ki minket mindig egyformán szeretett s istenesen nevelt, s kit 226 mennyiségileg 227 minőségben 228 Schedel: Toldy Ferenc akadémikus eredeti neve. 229 tanítói 230 Kovacsószky Mihály lapszerkesztő 82 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853