Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
GARAY JÁNOS LEVELEZÉSE, 1827-1853 DŐRY MIHÁLYNÉ SZ. HAINER ILONÁHOZ116 CSAPÓ DÁNIELHEZ117 Idős Garay János 16 évig volt kurátora a városi Árvapénztárnak. A főispánhoz írt beadványában írja 1830-ban: „...némely defectusok előadták magukat...minden ingó és ingatlan javaim tőlem el vétetett...” ínségre ítélték, alamizsnából élt családjával. Legalább felesége, Walter Zsuzsanna hozományát szeretné vissza kapni. Kérelmét a Tengelicen tartott megyei kisgyűlés tárgyalta (1831), de válaszként „...szokása szerént való le hurrogatá- sával el kergetett - Esedözőmet vissza vetette...” A másfél évtizedig tartó per végén a hozomány iránti jogos juss kérdésében a kúria a Garay családnak adott igazat. SZÜLEIHEZ119 ajánlja a Téged Tekintetes Asszony Nemzetes Kis Asszony Holtáig tisztelni meg nem szűnő Garay János Imé szívemnek láng repeső tüze Hű érzetimnek rejtekiben hévül S a rég óhajtott révre készül Bájjá való öröm érzeménnyel. Pécsett Karácsony Havának 3 ük napján 827. • ---------jOC9 ■jf1 H a emlékezni méltóztatik a Tekintetes Urnák ama szegény elszerencsétlenedett Garay Famíliára;* a kis Garaynak egyik szerencsétlen fia ez, kinek gyenge tehetségű, de még is a leg valóbb érzeményű verseit itt szemlélni méltóztatik. Elmémnek első zsengéjéből szármoznak ezek, és ugyan azért nem bátrak hangokat adni, nem bátorkodnak a világ elébe typusba lépni. De tudván a tekintetes Urnák nagy lelküségét, nem hal el reményem, hogy csekély áldozásomnak ne lenne foganattya. Mások több gyönyörű és gyönyörűeknél gyönyörüebb versekkel /mellyek a pompás kinyomtatásba fénylenek elő/ ülik e dicső napot: de fájdalom! azt nem tehetem én. Mind azon által remélyem, hogy legalább annyiba foganatos lészen munkám, mivel egy ollyan Ifjúnak nyújtják remegő kezei, kitől, hogy másképpen nyújthatna a mostoha sors kemény csapása mindent megtagadott. — maradván A nagy Kegyességű Tekintetes Urnák Megyénk Nagy Attyának T. Keze csókolásával legkisebb szolgája Garay János a Pécsi K. Gym. levő Poéta Sz. Jakab hav.116 117 118 17én 828. • »«---------..-cÓ JXl Aj ánlom Garay János Urnák, szeretett Uram Atyámnak, fiúi tisztelettel, Szegszárdon „Szeretett Szülőim! Vévén levelöketT. Babits Ür által folyó Februarius 20kán; különös örömmel értettem abból, hogy mind rólam, mind öcsémről Loyziról120 szívesen gondoskodnak; á mely becses gondoskodásért a legnagy hálával tartozom, s egyszersmind annak megfelelni s azt megérdemleni soha el nem fogom mulatni. Értettem továbbá, hogy teljes egészségbe vágynak mindnyájan, s nékem is azt kívánták, és hála az Égnek! úgy vagyon. - De nem kissebb mértékben ismét azt nehezen vettük, hogy kivált édes Asszony Anyám még gyötrődik is, ne hogy valamelyönknek rosszul legyen állapotja: távul legyen az! Ketskemétről az igaz semmi levelet, sem választ nem kaptam / :ő nálok ez nem úgy eshetik meg; s az alkalmatosságok sem igen kereshetik föl v(agy) is restellik fölkeresni az embert:/ de Borzsák fiók nem rég itt volt, ki által 116 MNL Tolna Megyei levéltára (továbbiakban TmL.) Dőry cs. ir. 5. doboz. 86. pali. 3427-3430. p. Cím nélkül, részlet. 117 TmL. Csapó-cs. ir. 118 július 119 TmL Garay János (továbbiakban GJ.) ir. 701. 120 Garay Alajos (továbbiakban GA.) családi beceneve. 38 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853
