Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Adatok Garay János életrajzához

1853 November 5-én Garay János halála. Majer István: „...egyetemi előadásom után benéztem a már súlyos beteg Garayhoz... és szenvedő barátomat már végvonaglásban találtam, pap létemre nem is késtem részére a végső absolutiot és áldást megadni s kevéssé rá imáink közepette egészen nyugodtan, mélyen elkeseredett családja és az én jelenlétemben jó lelkét Teremtőjének visszaadta.” Majer István azonnal levélben értesítette Garay János szekszárdi családját.

1853 November 8. délutánján: Garay János temetése az egyetemi könyvtár udvaráról, zenekari és fáklyás kísérettel. Részt vett a temetésen Bugát Pál, Gebhardt Xavér Ferenc (paksi születésű orvos, akadémikus) és Toldy Ferenc is.„A közrészvét törekedett árván maradt családján segíteni; különösen Pompáry János fáradozott a Garay árvák ügyében és a nemzet nem késett 10.000 forintnyi adakozás által kegyeletének és elismerésének bizonyítékát adni.” Jámbor Pál (paksi születésű költő, Fliador néven) Párizsból buzdított az árvák támogatására.

(Megjegyzés: A temetés napja néhány életrajzban november 7-e.)

Sírhelye Budapest, Kerepesi temető 29/1-1-38. parcella. A síremléket (mint később a szekszárdi rokonokét is) a híres pesti Gerenday szobor- és sírkőfaragó cég készítette.

1854 Május 8-án Tóth Lőrinc tartott emlékbeszédet Garay Jánosról a Tudományos Akadémián: „Ki nem emlékezik közülünk a szomorú jelenetre, midőn Pest utcáin járva találkozott egy félvak, homályos és merev szemű, tapogatva s ingatag lépteket tántorgó, roskadt, dúlt arculatú férfival, ki olykor neje s gyermekei, majd szánó barátai által vezettetett, majd csak vastag támaszbotjára bízta magát? Mosolya fagylaló, nevetése kínos volt, kézszorításában a közelgő halála jegével.”

1854 16 éves korában meghal Garay János fia, Ákos.

1857 Hangverseny Szekszárdon egy Garay-szobor javára; megkezdődik a gyűjtés.

1861 84 éves korában meghal a költő apja, id. Garay János.

1862 Boradományként, hangversenyekkel, a Nőegylet rendezvényeivel folytatódott a gyűjtés Szekszárdon. Adományozók között volt pl. herceg Batthyány Fülöp, Martin Antalné Garay Franciska. Amíg nincs helyi újság újság (1873-ig), a Kaszinó a gyűjtés szervezője, majd 1873-tól 1898-ig a Tolnamegyei Közlöny c. lap vállalt benne nagy szerepet.

1864 76 éves korában meghal a költő anyja, Walter Zsuzsanna.

1872 58 éves korában meghal a költő húga Franciska (Fány).

1875 Emléktáblát avatnak Garay János tiszteletére Foton, Szász Károly soraival.

1879 A szülők már nem élnek. Garay Alajos sürgeti a szobor elkészítését.

A szervezést átveszi a Szoborbizottság. Adakozók pl. Trefort Ágoston, gr. Ap- ponyi Albert, Apáthy István, Csapó Vilmos, Vizsolyi Gusztáv, Zichy Antal és mások.

1880 Március 7. és 21. számában a Tolnamegyei Közlöny új javaslata: legyen csak emléktábla.

1881 Garay János emléktábla és tér avatás Szekszárdon. Ebből az alkalomból az újság különkiadást jelentet meg, melynek szerkesztője Eötvös Károly Lajos. Az emléktáblát Nagy Lajos bíró avatja fel.

Részt vesznek a költő testvérei; Alajos, Anna, Antal, Teréz, és fia, Dezső.

1881 Március 10-től Garay János hét, a szüleihez, Alajoshoz, Boroshoz írt levelét közli sorozatban a Szekszárd Vidéke c. újság.

Garay emlékkönyv ♦ Adatok Garay János életrajzához ♦ 185