Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Adatok Garay János életrajzához

1842 Július 30-án székfoglaló előadás Lyrai költészetünk késő kifejtésének okai címmel.

1842 Április 5-7.: családostól Szekszárdon faluznak a szüleinél.

1842 Május: felesége még Szekszárdon marad a gyerekekkel.

1842 Július: Walter Zsuzsanna Pesten meglátogatja fia családját.

1842 November 17-én megszületik harmadik gyermekük Dezső, akit Bezerédj István tart keresztvíz alá.

1843 Petőfi és Garay később elmélyülő barátsága sértődéssel kezdődik, mert Petőfi Pönögei álnéven írt 4 versét Garay a költő nevén közli lapjában.

1843 Márc. 9-én zárul az id. Garay János és társai ellen indult, már az 1820-as évek óta tartó csődeljárási per, melyben minden vagyonát elveszítette.

1843 Megírja legsikerültebb művét, Az obsitost.

1843 Megjelenik és sikert arat a Garay János versei c. kötet.

1843 Szeptember 29-én Garayt sok támadás éri, lemond a lap kiadói jogáról.

1844 Barabás Mikós kőnyomatos arcképet készít Garay Jánosról.

1844 A Pesti Divatlap közli Garay arcképét és Nyílt levél Vachot Imréhez c. versét: „Ha az, mit írtam s tettem, önmagát / Fönntartani képes, fennmarad nevem...”

1844 Megválasztják a Kisfaludy Társaság, új nevén Magyar Szépirodalmi Intézet titkárának. A tisztséget ellátja élete végéig.

1844 Szeptember 30-án Garay János és költő társai, Beöthy Zsigmond, Czuczor Gergely, Eötvös József, Jósika Miklós, Kovács Pál, Kuthy Lajos, Nagy Ignác, Tóth Lőrinc, Vachott Sándor, Vajda Péter és Vörösmarty Mihály, társaságot alapítanak a Szépek Könyve kiadására.

1844 December 21-én az akadémia 100 arannyal jutalmazza új verseskötetéért.

1845 Tavasszal megfesteti szülei arcképét.

1845 Június 23-án Bihar megye Garay Jánost másokkal - köztük gr. Apponyi György alkancellárral, gr. Széchenyi Istvánnal, Bugát Pállal - táblabíróvá nevezi ki.

1845 Július 1-jén segédkönyvtárnoki állást kap az egyetemi könyvtárban.

1845 Július 14-én Zala megye is táblabíró címet adományoz Garay Jánosnak és Vörösmarty Mihálynak.

1845 Az Életképek c. lap rovatvezetője.

1846 Lakása Pesten: Hatvani utca 598.

1846 Február 1-jén Vörösmarty felhívására drámai társaság jön létre. Az alapító levél tagságra kérte fel Garay Jánost, Bajza Józsefet, Czuczor Gergelyt, Eötvös Józsefet, Erdélyi Jánost, Jósika Miklóst, Nagy Ignácot, Teleki Lászlót, Tóth Lőrinczet, Vahot Imrét, Vachott Sándort és más kortársakat.

1846 Április 16-án Urményi József verset kér Garaytól a Desseffy Aurél emlékkötetbe.

1846 Szüret Szekszárdon barátjával Merwerth Ignáccal. Megírja Viszontlátás Szegszárdon c. versét.

1846 Október 4-én rövid szekszárdi látogatás után visszautazik Pestre.

1846 Megjelenik a Tollrajzok három kötete.

1847 Március 22-én írja Van egy ország... című 18 versszakos költeményét.

1847 Sógoráról, Vajda Péterről mond emlékbeszédet a Kisfaludy Társaság közgyűlésén.

1847 Megjelenik az Árpádok c. történelmi ballada.

Garay emlékkönyv ♦ Adatok Garay János életrajzához ♦ 183